Kép: Wikipédia

II. Sándor uralkodása

II. Sándor élete

II. Sándor, teljes nevén Alekszandr Nyikolajevics Romanov, Oroszország cárja, Lengyelország királya és Finnország nagyhercege volt 1855-től egészen haláláig, 1881-ig. Uralkodása alatt számos jelentős reformot hajtott végre, amelyek közül a legemlékezetesebb az 1861-es jobbágyfelszabadítás volt, amiért a “Felszabadító Sándor” nevet is kapta.

Reformjai: Az igazságszolgáltatás átszervezése. Minden polgárra kiterjedő bíráskodás bevezetése. Az oktatásreform következtében az általános elemi oktatás terjedése. Az önkormányzatiság előrelépése a “zemsztvó” rendszeren keresztül.
Békepárti irányvonalat képviselt. Támogatta az unionistákat az amerikai polgárháborúban.
1867-ben eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak.
A III. Napóleon francia császár bukásáig jó kapcsolatot ápolt Franciaországgal.
1872-ben létrejött a három császár egyezménye Németországgal és Ausztria–Magyarországgal.
Az 1863-as januári lengyel–litván felkelés, amelyet 1864-re sikerült véresen leverni.
II. Sándor uralkodása alatt az Orosz Birodalom jelentős változásokon ment keresztül, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Reformjai és politikája jelentős hatással voltak az ország fejlődésére és a későbbi történelmi eseményekre.

Családi élete: Első felesége Marija Alekszandrovna volt (1841–1880). Marija Alekszandrovna 1880-as halála után II. Sándor elvette Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova-t.
Az orosz ortodox egyház azonban nem ismerte el ezt a második házasságot.
Gyermekek: Alekszandra Alekszandrovna: A cár leánya. Nyikolaj Alekszandrovics: III. Sándor orosz cár. Vlagyimir Alekszandrovics: A cár fia. Alekszej Alekszandrovics: Egy másik fia. Marija Alekszandrovna: A cár leánya. Szergej Alekszandrovics: Egy másik fia. Pavel Alekszandrovics: A cár fia.
II. Sándor családi élete  sokszínű volt, és a politikai és társadalmi környezetben is kihívásokkal küzdött.

II. Sándor Pénzverése

II. Sándor finn nagyherceg, orosz cár és lengyel király 1855-től 1881-ig uralkodott. Ez alatt az idő alatt a cári birodalom pénzverése jelentős változásokon ment keresztül.

A háborús évek alatt, az 1850-es évek végén és az 1860-as évek elején a pénzverésben a papírpénzre és a bronzérmére helyeződött a hangsúly. Az arany- és ezüstpénzek verése csökkent, mivel a háború miatt ezeket az érméket a hadsereg számára kellett felhasználni.

A háború után, az 1860-as évek közepétől az 1870-es évek végéig a pénzverésben az arany- és ezüstpénzek verése került előtérbe. Ez a változás a pénzügyi reformokhoz és a gazdaság fejlődéséhez kapcsolódott.

II. Sándor uralkodásának végén a cári birodalom pénzverése jól szervezett és fejlett volt. A pénzverésben az arany- és ezüstpénzek verése került előtérbe, ami a gazdaság fejlődésének és a pénzügyi stabilitásnak köszönhető volt.

 


II. Sándor pénzei

Numizmatika. Régi pénz, érem, érme- és bankjegy webáruház.