Czech 
Slovenčina 
Română 
Polski 
Español 
Français 
Italiano 
Magyar 
English 
Deutsch
10% kedvezmény, ha bejelentkezve rendel. Az akciós árakból is levonjuk. Belép
A világ numizmatikai különlegességei között időnként felbukkan egy-egy példány, amely nemcsak értékével, de méreteivel is szó szerint súlyos nyomot hagy a történelemben. Ilyen az a lenyűgöző, 1 tonnás aranyérme, amelyet 2011-ben bocsátott ki az ausztrál Perth Mint. A hivatalos nevén Australian Kangaroo One Tonne Gold Coin nem csupán érme – ez aranyba öntött rekord, technológiai bravúr és hazafias szimbólum egyben.
Hihetetlen, de igaz: az érme törvényes fizetőeszköz Ausztráliában, 1 millió ausztrál dollár névértékkel. Persze aligha fog valaki ezzel fizetni egy kávéért – már csak azért sem, mert az érmét mozgatni legalább annyira nehéz lenne, mint beszerezni. Tömege meghaladja az 1012 kilogrammot, tisztasága pedig 99,99% – azaz a legnemesebb aranyból készült.
A hátlapon egy klasszikus vörös óriáskenguru látható, amely a kontinens egyik legismertebb szimbóluma. A dizájnt a nemzetközileg elismert ausztrál éremművész, Dr. Stuart Devlin álmodta meg. Az előlapon természetesen II. Erzsébet királynő portréja díszeleg – ez akkoriban még magától értetődő volt minden ausztrál érme esetében.
Az érmét 2012-ben a Guinness Világrekordok is elismerte, mint „a világ legnagyobb és legnehezebb aranyérméje”. Ezzel maga mögé utasította a kanadai királyi pénzverde korábbi, 100 kg-os „Big Maple Leaf” érméjét.
A Perth Mint természetesen nem bízza a véletlenre. Az érmét egy speciálisan kialakított, golyóálló üvegvitrinben helyezték el, amely nemcsak a látogatók számára biztosít tökéletes kilátást, hanem a védelmet is garantálja. A vitrint egy többrétegű biztonsági rendszer veszi körül: éjjellátó kamerák, mozgásérzékelők és fizikai beléptetési zónák védik az érmét.
A Perth Mint saját biztonsági csapata napi 24 órában felügyeli az épületet, ahol páncéltermek és a világ egyik legnagyobb aranyraktára is található. A látogatók természetesen csak korlátozott területre léphetnek be – a tonnás érme látványa viszont mindent megér.
Jogos a kérdés: miért készítene valaki ekkora érmét? A Perth Mint ezzel nem csupán a technikai felkészültségét kívánta demonstrálni, hanem meg akarta ünnepelni az Australian Kangaroo aranyérmesorozat sikerét, amely 1986 óta minden évben új dizájnnal jelenik meg, és világszerte keresett befektetési termékké vált.
Ha valaki mégis birtokolná ezt az érmét – nem névértéken, hanem valós piaci értéken –, nos, az arany világpiaci árfolyamát figyelembe véve ma már több mint 80 millió ausztrál dollárt is érhet. Ez persze csak becslés, hiszen az ilyen egyedi darabok értékét nem pusztán a nemesfém, hanem a mögöttes történet, ritkaság és presztízs is meghatározza.
Ez az érem jóval több, mint egy fizetőeszköz. Egy nemzet identitását, technológiai tudását és gazdasági erejét szimbolizálja. Aki látta, nem felejti el – aki csak hall róla, abban feléled a vágy, hogy egyszer élőben is megcsodálja.
Ha legközelebb egy 1 unciás aranyérmét forgat a kezében, jusson eszébe: valahol, a világ másik felén létezik egy érme, ami több mint egymilliószor akkora – és mégis ugyanazt a történetet meséli el: az arany örök.
Mesterséges intelligencia által generált cikket olvasott.
A magyar hadifoglyok számára az első világháború idején szükségpénzeket bocsátottak ki a hadifogolytáborokban. A Magyar Királyság területén összesen 12 tábor adott ki ilyen szükségpénzeket: Boldogasszony, Csót, Dunaszerdahely, Hajmáskér, Kenyérmező, Nagymegyer, Nezsider, Ostffyasszonyfa, Somorja, Sopronnyék, Városszalónak és Zalaegerszeg táborok. Emellett két munkatábor, az Antalóc és Leibic, ahol a munkaadók adtak ki szükségpénzeket a foglyoknak.
Általában papírpénzeket használtak, de néhány táborban fémpénzeket is vertek. A papírpénzek különböző címletekben voltak elérhetőek: 10, 20, 50 fillér és 1, 2, 5, 10, 20 korona. Ritkábban előfordultak 1 filléres és 50, sőt 100 koronás címletek is. A tábori pénzek kétnyelvűek voltak, magyar és német feliratokkal, de az értékét oroszul és olaszul is feltüntették. A pénzeket sorszámokkal látták el, amelyek a német oldalon kaptak helyet, és mindkét oldalon szerepelt a tábori elöljárók aláírása. Az 1916-ban kiadott pénzeket a budapesti Globus Műintézet és Kiadóvállalat nyomdájában készítették, nagy gondossággal kidolgozva.
Bár a pénzekre mindig fel volt tüntetve, hogy csak a tábor területén érvényesek, a hadifoglyok gyakran használták őket a civilekkel való érintkezés során is olyan áruk vásárlására, amelyeket a táborban nem tudtak beszerezni. Ennek következtében a szükségpénzek elterjedtek a polgári világban is, néhányuk pedig a régióban is forgalomba került vagy gyűjtőknél kötött ki. Felismerve a gyűjtői igényeket, a Hadsegélyző Hivatal MS (múzeumi széria) vagy GyS (gyűjtői széria) jelzéssel ellátott példányokat bocsátott ki gyűjtők és múzeumok számára.
Az első világháborús magyar hadifogolytábori szükségpénzek fontos történelmi dokumentumok, amelyek betekintést nyújtanak a hadifoglyok életébe és a tábori gazdaság működésébe. Ezek a pénzek értékes gyűjtői tárgyak lettek, amelyek segítenek megőrizni és megérteni a múltat.
A Milleniumi Koronaérem 1896-ban készült Körmöcbányán és az értékjelző oldalán a körirat mellett a Szent Koronát viselő Ferenc József Habsburg-házi uralkodó, Ausztria császára és Magyarország királya portréja látható profilból. Az érmét az uralkodó a magyaroknak verette az ezeréves honfoglalás emlékére.
Filip Edmund Beck, a felhasznált verőtövek vésnöke a hátoldalon a honfoglaló magyar ősöket ábrázolta.
A forgalmi emlékérmét egyenként 5 gramm súlyú és 83,5% tisztaságú ezüstlapkákból készítették és a peremfeliratot az akkoriban nemesfém fizetőeszközökön alkalmazott "BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN" feliratú biztonsági beütéssel díszítették.
A biztonsági peremfelirat eredeti funkciója a recék stílusosabb helyettesítése annak érdekében, hogy az ún. körbenyírás megállapítható legyen. Amennyiben a körirat nem látszik, úgy majdnem biztos, hogy a lehulló ezüst miatt körbereszelték vagy lekopott és már veszített súlyából.
A viszonylag alacsonynak számító egymillió darabos kiadás miatt nem minden gyűjteményébe jutott belőle. Az általunk legmagasabb ismert elkelési ár 2022.01.27-én 300.000 Ft volt! Az aukció tárgyát képezte még egy eredeti korabeli érmetartó díszdoboz is, melyet a Dávid Károly és Fia Dobozgyára készített több színben is Budapesten, az Osztrák-Magyar Monarchiában.
A római kori follis érmék azonosításához kiválóan alkalmasak a http://www.forumancientcoins.com/dane/ oldalról letölthető táblázatok, melyek szűrésével meglepő pontossággal azonosíthatunk be gyengébb darabokat is.
A többi római érme azonosításához használhatjuk az ingyenesen letölthető Encyclopedia of Roman Imperial Coins (ERIC) könyvet és a https://www.acsearch.info/ kombinációját.
Az Amerikai Egyesült Államok 1999-ben kezdte meg a rendkívül népszerű és széles körben gyűjtött "50 State Quarters" (50 állam negyeddollárjai) emlékérme kibocsátási programját, amely 2008-ban ért véget.
A normál BU (selyemfényes) kivitelű érmék Denverben és Philadelphiában készültek. Léteznek ritkább PP (tükörfényes) darabok is, ezeket San Francisco-ban verték.
Bővebben: Az amerikai 50 State Quarters emlékérme kibocsátási program