III. Lajos bajor királyi herceg volt, aki 1912 és 1913 között Bajorország régenseként szolgált, majd 1913 és 1918 között a Bajor Királyság utolsó uralkodója volt.
Münchenben született 1845-ben, édesapja Luitpold bajor királyi herceg, míg édesanyja Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő volt.
Lajos a müncheni Ludwig–Maximilian Egyetemen tanult jogot és közgazdaságtant. 18 évesen automatikusan a bajor törvényhozó testület tagjává vált, majd a porosz–osztrák háborúban is részt vett. Ő volt a Bajor Királyság utolsó uralkodója, mielőtt a müncheni forradalom miatt lemondásra kényszerült volna, ezzel lezárult a Wittelsbach-dinasztia 738 éve tartó bajorországi uralma.
Menekülése már lemondása után, 1918. november 7-én megkezdődött, amikor elhagyta a müncheni Residenzt. 1919 februárjában Eisner miniszterelnök merénylet áldozatául esett, és Lajos joggal tarhatott attól, hogy ő lesz a következő áldozat, ezért Ausztriába menekült, később Liechtensteinbe, majd Svájcba utazott. 1920 áprilisában hazatért Münchenbe, és egészen 1921 szeptemberéig a Wildenwart kastélyban élt. Később látogatást tett felesége sárvári birtokán, ahol 1921. október 18-án meghalt. Ekkortól egészen az államosításig ötödik gyermeke, Ferenc bajor királyi herceg lett a sárvári Wittelsbach-birtokok tulajdonosa.
Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnővel (1849–1919), Ferdinánd Károly Viktor főherceg leányával, 1868. február 20-án a bécsi Szent Ágoston templomban (Augustinerkirche)házasodott őssze. A boldog házasságból 13 gyermek született.

III. Lajos bajor király 1912-ben lépett trónra, de régensként már 1910-től uralkodott.Németország és Bajorország is  az első világháború pusztítását, ami jelentős hatással volt a pénzverésre is.
A háború kitöréséig aranyérméket is vertek, de a háború során az aranytartalékokat kimerítették a hadikiadások fedezésére. 1915-től az aranyérmék verése megszűnt.
Az ezüstérmék verése a háború alatt is folytatódott, de az ezüsttartalmuk csökkent. A háború utáni infláció tovább rontotta az ezüstérmék értékét.
A háború során vaskuponokat is vertek, hogy pótolják a hiányzó aprópénzt. A vaskuponok értéktelen fémötvözetből készültek, és csak ideiglenes fizetőeszközként használták őket.
A háború során a papírpénz kibocsátása is jelentősen megnőtt. A háború utáni infláció miatt a papírpénz értéke drasztikusan csökkent.
III. Lajos uralkodása alatt számos emlékérmét is vertek. Ezek az érmék jellemzően történelmi eseményeket, királyi látogatásokat vagy más jeles alkalmakat örökítettek meg.
III. Lajos pénzverése tükrözi a Német Államok Bajorországban uralkodó kaotikus gazdasági és politikai viszonyokat az első világháború idején. Az arany- és ezüstérmék verésének megszűnése, a vaskuponok és a papírpénz kibocsátásának növekedése a háború pusztító hatásait mutatja. Az emlékérmék verése azonban továbbra is fontos szerepet játszott a bajor identitás és kultúra megőrzésében.