ID: 62788
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 200 Forint
Anyag: ezüst .640
Súly: 28 gramm
Átmérő: 37 mm
Vastagság: 2,9 mm
Sorozat: Magyar festők sor
Téma: Munkácsy Mihály
Előlap: Értékjelzés
Hátlap: Munkácsy Mihály Rőzsehordó festményének nő illusztrációja
Perem: mintás
Leírás: A sorozat 2. darabja.

ID: 63068
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 1985
Címlet: 200 Forint
Anyag: ezüst .640
Súly: 16 gramm
Átmérő: 35 mm
Vastagság: 2 mm
Sorozat: Természetvédelem (I.-II.)
Téma: Mocsári teknős
Előlap: Téglalap alakú mezôben felirat és értékjelzés
Hátlap: Mocsári teknős (Emys orbicularis), "HA KEDVES AZ ÉLETE..." felirat
Perem: sima
Leírás: Természetvédelmi sor - Mocsári Teknős, az ezüst sorozat 1. darabja.

ID: 59280
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2021
Címlet: 15000 Forint
Anyag: ezüst .925
Súly: 32,5 gramm
Átmérő: 38,4 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás
Előlap: Az emlékérmék megjelenésükben igazodnak az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás arculatához. Az előlap központi motívuma a világkiállítás emblematikus logója, amelyet az ezüst érméken egy vékony, áttört, aranyozott ezüst lemez – inlay rátét – hordoz. A rátét veréssel került rögzítésre az érmére.A színesfém változatokon az embléma plasztikusan került ábrázolásra.Az előlap szélén, köriratban, fent a nemzetközi esemény megnevezése „EGY A TERMÉSZETTEL VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS”, lent – két levélmotívum között – a „MAGYARORSZÁG” felirat és a „2021” verési évszám olvasható, a jobb oldali levélmotívumba illesztve az emlékérmét tervező ifj. Szlávics László mesterjegye látható.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján, körvonallal határolt középmezőben a Gemenci erdőben, Karapancsán 1986-ban elejtett világrekorder gímszarvasbika trófeájának ábrázolása látható, a háttérben a Világkiállítás egyik arculati elemét képező levélillusztrációval. A trófea két ágának ábrázolása között, három egymás alatti sorban a „15 000”, illetve a „2000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel, a trófea ábrázolásától jobbra, lent a „KARAPANCSAI BIKA” felirat olvasható. A hátlap szélén, köriratban a Világkiállításnak helyszínt adó városok neve – „BUDAPEST”, „HATVAN”, „KESZTHELY” és „VÁSÁROSNAMÉNY” – olvasható betűrend szerinti sorrendben, egymástól egy-egy levélmotívummal, lent hat leveleság-motívummal elválasztva.
Perem: recés
Leírás: A hazánkban 2021-ben megrendezésre kerülő „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából 15 000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 2000 Ft névértékű, rátét nélküli színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az ezüst emlékpénz kivitele okán valódi különlegesség a jegybanki kibocsátások között. A nagysikerű 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulója alkalmából hazánk 2021-ben nemzetközi vadászati és természeti világkiállítást rendez. Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország célja a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi szereplők bevonásával. A programsorozat egyik legfőbb célkitűzése, hogy a társadalmi tudatformálás révén megerősödjön hazánkban a természet védelme, értékeinek őrzése; az észszerű és körültekintő civilizációs fejlődés érdekében közérthetővé váljon a fenntartható természetgazdálkodás fogalma. A hazánkban 2021-ben megrendezésre kerülő „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából 15 000 Ft névértékű, egy oldalon (előlapon) aranyozott rátétes ezüst és 2000 Ft névértékű, rátét nélküli színesfém emlékérmét bocsát ki a jegybank. Az ezüst emlékpénz kivitele okán valódi különlegesség a jegybanki kibocsátások között. Az „Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás” megnevezésű emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás és az ismeretterjesztés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az ezüst és a színesfém változatok azonos éremképpel kerülnek kibocsátásra, csak értékjelzésükben térnek el. Az emlékérméket ifj. Szlávics László iparművész tervezte. Forrás: MNB

ID: 68102
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2020
Címlet: 3000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 100 gramm
Átmérő: 59,75 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: 30 éve szabadon
Előlap: Az emlékérme előlapján – körvonallal határolt középmezőben – Orosz István grafikusművész által tervezett 1989-es ikonikus választási plakát központi motívuma, a régi, 1990. július 11. előtti címert szétroppantó új címer érmére adaptált ábrázolása látható. A külső, emelt síkú körgyűrűben olvashatóak az emlékérmék kötelező alaki kellékei: félköriratban fent a MAGYARORSZÁG, lent az egyben az évfordulóra is utaló 30 000, illetve a 3000 FORINT értékjelzés, a vízszintes középtengelyen bal oldalon a biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel, jobb oldalon a 2020-as verési évszám.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján, a felső éremmezőben egy szimbolikus életkép szerepel: egy téglafalat áttörő négy fiatal fa ábrázolása az államszocializmus rendszerén áttörő, azt lebontó demokratikus törekvések allegóriája. Az emlékérme szélén, felső félköriratban a 30 ÉVE SZABADON felirat utal a kibocsátás apropójára. Az emlékérmét tervező Bitó Balázs iparművész mesterjegye a leomló fal ábrázolása fölött jobb oldalon található. A központi motívum alatt emelt síkon szereplő feliratok a rendszerváltás folyamatát mutatják be, ahogy egy erős társadalmi bázisú ellenzéki összefogásból a demokratikus berendezkedést garantáló szabad választásokon át megszületik a független Magyarország. A feliratok a rendszerváltás legjelentősebb állomásait, eseményeit, illetve azok időpontját jelenítik meg kilenc egymás alatti sorban középre rendezve az alábbiak szerint: EGYÜTT A SZABADSÁGÉRT Közös ellenzéki demonstráció 1989. március 15. Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22. SZABAD VÁLASZTÁSOK 1990. március 25. és április 8. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG Az utolsó szovjet katona / elhagyja az országot / 1991. június 19.
Perem: recés
Leírás: Budapest, 2020. április 30. – A Magyar Nemzeti Bank „30 éve szabadon” elnevezéssel különlegesen magas címletű, 30 000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsát ki 2020. május 2-án, az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésének 30. évfordulóján. Az emlékérme, valamint 3000 forint névértékű színesfém változata a rendszerváltozás jelentőségére, a szabad, független, demokratikus Magyarország létrejöttének folyamatára kívánja felhívni a közfigyelmet. Az emlékérméket Bitó Balázs iparművész tervezte. A rendszerváltozás 30. évfordulójának tiszteletére az MNB egyedülállóan nagy méretű, 59,75 mm-es ezüst és színesfém emlékérméket bocsát ki. Az emlékérme a magyarországi békés rendszerváltozás teljes folyamatának állít emléket kiemelve legfőbb eseményeit. Az emlékérme felidézi, hogy a tömegdemonstrációkkal legitimált egyesült ellenzék 1989-ben tárgyalások útján kiharcolta a szabad választásokat, melynek nyomán 1990. május 2-án megalakult a parlament és Antall József vezetésével felállt a rendszerváltás utáni első magyar kormány, 1991. június 19-én pedig az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ezzel békés eszközökkel megvalósult mindaz, amiért 1956 hősei vérüket áldozták: létrejött a szabad, független, demokratikus Magyarország. A „30 éve szabadon” emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a figyelemfelkeltés, az ismeretterjesztés. A kibocsátással a rendszerváltozás jelentőségére, a szabad, független, demokratikus Magyarország kialakulásának legfőbb állomásaira kívánja felhívni a figyelmet az MNB. Az ezüst és a színesfém változatok azonos érmeképpel rendelkeznek, csak értékjelzésükben térnek el.

ID: 68121
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-cink
Súly: 18,4 gramm
Átmérő: 37 mm
Sorozat: Nemzeti Történelmi Emlékhelyek
Téma: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Előlap: Az emlékérme előoldalán központi motívumként az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található millenniumi Árpád-emlékmű részlete látható, mely Árpád vezért ábrázolja. Az előoldalon kerültek elhelyezésre a hivatalos fizetőeszközök kötelező alaki kellékei is: a „MAGYARORSZÁG” felirat az érme felső részén; a „2000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat a központi motívum mellett balra, egymás alatti két sorban; a „2021” verési évszám, illetve a mikroírásos biztonsági elemet is tartalmazó „BP.” verdejel pedig az érmekép jobb oldalán, lent látható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán az Emlékpark emblematikus elemei: a Monostor alaprajza, az Árpád-emlékmű és a Rotunda ábrázolása jelenik meg erdős tájképpel. Az emlékérme felső szélén félköriratban az „ÓPUSZTASZER” felirat, lent kissé jobbra a „NEMZETI TÖRTÉNETI EMLÉKPARK” felirat olvasható. Az ábrázolás felett vízszintesen a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat utal a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozatra. A Nemzeti Emlékhelyek logója az ábrázolás alatt jobbra található, míg a tervező, Szabó Virág szobrászművész mesterjegye a hátoldal bal szélén, az erdőábrázolásba illesztve látható.
Perem: recés
Leírás: „Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nemzeti Emlékhely” megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank 2021. június 20-án, az Emlékhelyek Napján. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat nyolcadik eleme. Az Emlékpark alapításának 50. évfordulója alkalmából megjelenő emlékérmét Szabó Virág szobrászművész tervezte. Az Ópusztaszeren található 55 hektáros Nemzeti Történeti Emlékpark Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, nemzeti emlékhelye. A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszínéül szolgált. Az Emlékpark őrzi Feszty Árpád monumentális körképét – „A magyarok bejövetele” –, mely 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter körátmérőjű. A panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont a magyarság nemzeti összetartozását jelképező 1896-ban emelt Árpád-emlékműnek és a 2012-ben állított emlékoszlopnak. Forrás: MNB

ID: 68124
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2021
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 30,8 gramm
Átmérő: 38,61 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK)
Előlap: Az emlékérmék előlapján a világesemény szimbólumának, a Missziós keresztnek egy érmére adaptált részlete jelenik meg. A Missziós kereszt nemcsak a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó egyedi ötvösmunka, hanem a magyar szentek egyedülálló ereklyetartója is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, amelyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe. Az esemény nemzetközi jellegére tekintettel az előlapon megjelenő keresztábrázolás középpontjában a NEK angol nyelvű logójának részlete szerepel. Az előlap szélén félköriratban, fent a MAGYARORSZÁG, lent, a kereszt szárától balra a 10 000, illetve 2000 értékjelzés, jobbra a FORINT felirat olvasható. A kereszt szárán, lent, két egymás alatti sorban a 2021 verési évszám és a BP. verdejegy található.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján, központi motívumként, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült monstrancia (szentségmutató) ábrázolása került. A kiáradó fény szimbólumaként a monstranciától a hátoldal széle felé mutató sugárnyalábok láthatóak. A háttérben a Hősök tere két félkaréjban elhelyezett szoborcsoportja rajzolódik ki. A hátlap szélén félköriratban, fent az 52. NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS, lent, a világesemény biblikus jelmondata: „MINDEN FORRÁSOM BELŐLED FAKAD” (Zsoltárok könyve 87,7) olvasható.
Perem: recés
Leírás: A 2021-ben Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 000 Ft névértékű ezüst és 2 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét, valamint az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát helyezett forgalomba a mai napon. 2021. szeptember 5-12. között ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK). Az egyhetes nemzetközi eseménysorozatra öt kontinens közel negyven országából több mint hatvan előadó érkezik a magyar fővárosba. Színes lelkiségi és kulturális programsorozat gazdagítja a kongresszust, melynek záró eseményén Ferenc Pápa celebrálja a szentmisét. Magyarország először 1938-ban kapott lehetőséget arra, hogy megrendezze a katolikus közösség egyik legnagyobb eseményét. A világjárvány miatt 2020-ról az idei évre halasztott kongresszus remények szerint lelki megújulást hoz a magyar társadalom számára. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére Patai Mihály, a jegybank alelnöke 10 000 Ft névértékű ezüst és 2 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki, valamint az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát helyezte forgalomba. A kibocsátó ünnepség keretében Dr. Erdő Péter bíboros és Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója alkalmi bélyegblokk kibocsátásával tisztelte meg a Kongresszust. Az „52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus” megnevezésű ezüst és színesfém emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás és az ismeretterjesztés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Forrás:MNB

ID: 68148
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2021
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel-cink
Súly: 16 gramm
Átmérő: 34 mm
Sorozat: Magyar pásztor- és vadászkutyafajták
Téma: Magyar agár
Előlap: Az emlékérme előoldalán egy magyar agár látható félprofilból ábrázolva. Az előoldal központi motívuma megragadja a kutyafajta jellegzetességeit, jellemét: heves és rendkívül kitartó, céltudatos természetét, mely óriási lélekjelenléttel párosul. Erő és elegancia sugárzik belőle. Az előlapon láthatóak a pénzérmék kötelező alaki elemei is: felső félköriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, jobb oldalon 2 egymás alatti sorban a „BP.” verdejel és a „2021”-as verési évszám, alul szintén két sorba törve a „2000 FORINT” értékjelzés.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján két magyar agár ábrázolása látható, amint vadászat közben füves pusztán hajtják a vadat. Az ábrázolás jól szemlélteti a fajta térölelő mozgását, az olykor 60 km/óra sebességet is elérő kitartó vágtáját. Az életképet a háttérben a hajszát figyelemmel kísérő lovasagarász alakja egészíti ki. Felső félköriratban a „MAGYAR AGÁR” felirat olvasható, lent, jobb oldalon – a füves puszta ábrázolásába illesztve – az emlékérmét tervező Imrei Boglárka fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
Perem: recés
Leírás: A Magyar Nemzeti Bank a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat harmadik tagjaként „Magyar agár” elnevezéssel 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az Állatok Világnapján, 2021. október 4-én. Az emlékérmét Imrei Boglárka fémműves formatervező iparművész tervezte. A 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük a magyar agarat is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés. 2017-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe emelték a magyar agarat másik nyolc őshonos kutyafajtával együtt. A magyar agár a legrégebbi vadászkutyák egyike, amely ellentétben a többi vadászkutyafajtával nem a szaglására bízza a vadászsikereit, hanem a szemére. Őseink is rendelkeztek agárral, amit vándorlásuk során magukkal hoztak a Kárpát-medencébe is. Itt alakult ki később a mai magyar agár fajtánk, hosszas többé-kevésbé céltudatos tenyésztés eredményeként. A magyar agár használata eleinte kizárólag vadászatra irányult, később kiegészült párban versenyzéssel, majd egyre népszerűbbé vált a pályaversenyeken történő futtatásuk, műnyúl után. A magyar agár testfelépítése, külleme egyértelműen árulkodik arról, hogy feladata a vad űzése, esetenkénti elejtése. Tüzes, heves és kitartó jelleme hozzájárul a sikeres vadászathoz. Természete – hasonlóan külső megjelenéséhez – elegáns. Rendkívül értelmes és intelligens, ragaszkodó fajta. Nyugodt jelleme miatt terápiás kutyának is ideális. A „Magyar agár” emlékérme hazánk törvényes fizetőeszköze, de nem forgalmi célokat szolgál. Elsődleges szerepe a figyelemfelhívás nemzeti értékeinkre, valamint az ismeretterjesztés. Az emlékérmék mindennapi fizetési forgalomban való használata kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az emlékérme-sorozat darabjai a magyar pásztor- és vadászkutyafajták sokoldalúságát, kiváló tulajdonságait reprezentálják. Forrás: MNB

ID: 62783
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 1968
Címlet: 50 Forint
Anyag: ezüst .640
Súly: 20 gramm
Átmérő: 36 mm
Vastagság: 24 mm
Sorozat: 150 éve született Semmelweis Ignác
Előlap: 50 értékjelzés kétszer, köriratban címer, alatta verdejegy és évszám
Hátlap: Semmelweis Ignác arcképe 1818-1865
Perem: rozettás
Leírás: Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulójára. A sorozat 1. darabja.

ID: 65162
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 1966
Címlet: 50 Forint
Anyag: ezüst
Súly: 20 gramm
Átmérő: 36 mm
Vastagság: 2,5 mm
Sorozat: Zrínyi Miklós emlékérme-sorozat
Előlap: Székely Bertalan "Zrínyi kirohanása" c. festményének részlete
Hátlap: Zrínyi Miklós arcképe 1508-1566
Perem: recés
Leírás: Zrínyi Miklós halálának 400. évfordulója alkalmából. A sorozat 2. darabja.

ID: 65163
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 1966
Címlet: 25 Forint
Anyag: ezüst
Súly: 12 gramm
Átmérő: 32 mm
Vastagság: 1,8 mm
Sorozat: Zrínyi Miklós emlékérme-sorozat
Előlap: Székely Bertalan "Zrínyi kirohanása" c. festményének részlete
Hátlap: Zrínyi Miklós arcképe 1508-1566
Perem: recés
Leírás: Zrínyi Miklós halálának 400. évfordulója alkalmából. A sorozat 1. darabja.

ID: 73485
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 27 gramm
Átmérő: 39,6+26,4 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: Millenniumi Földalatti Vasút
Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívuma a Millenniumi Földalatti Vasút egyik megállójának metszetét ábrázolja egy XIX. századi rajz alapján. A megálló ábrázolása egyértelműen láttatja a kéregvasút jellegzetességét, a földfelszíntől való rövid távolságát. A megálló műszaki megjelenítését korabeli ruhákba öltözött alakok teszik élővé. Az előoldalon továbbá a törvényes fizetőeszközök kötelező éremképi elemei is megjelennek, jobbra igazítva, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, alatta egymás alatti két vízszintes sorban a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat. Az érme alján, bal oldalon a „BP.” verdejel látható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján központi motívumként a földalatti vasút (Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt., BFKVV-féle) faburkolatú motorkocsija látható oldalnézetből ábrázolva. Felette két vízszintes sorban a „MILLENNIUMI FÖLDALATTI” és a „VASÚT” felirat, alatta, bal oldalon a Kisföldalatti megnyitásának „1896”-os évszáma, jobb oldalon a „2021”-es verési évszám olvasható. Bitó Balázs iparművész mesterjegye a kocsi oldalán felcsavarozott rézbetűként ábrázolva jelenik meg. Az emlékérme szélén a földalatti megállók nevét szegélyező Zsolnay-csempeminta ábrázolása látható.
Perem: sima
Leírás: Budapest, 2021. április 30. – A Magyar Nemzeti Bank a Millenniumi Földalatti Vasút, közismertebb nevén a kisföldalatti megnyitásának 125. évfordulója alkalmából 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2021. május 3-án. Az MNB emlékérme-kibocsátási programjában most először jelenik meg olyan érme, amely esetében a négyszögletes forma gépi patinázott kivitellel társul. A különleges emlékérmét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai közreműködésével Bitó Balázs iparművész tervezte. 1896. május 2-án Budapesten indult első útjára a millenniumi földalatti vasút, az európai kontinens első földalatti villamosa. A nagyszabású, országos, ezredévi kiállítás megnyitására készült földalatti vasúton Ferenc József uralkodó is utazott. Építésekor a korszak legmodernebb építési megoldásait alkalmazták, többek között az ipari szintű vasbeton technológiát. A vasúton automata mechanikus biztosítóberendezés akadályozta meg a kocsik egymásra futását. Az eredeti kocsik a világon egyedülálló módon – persze többszöri felújítással – 77 évig, a vonal 1973-as korszerűsítéséig közlekedtek. A népszerű nevén Kisföldalatti az Andrássy úttal együtt 2002 óta a világörökség részét képezi. Forrás: MNB

ID: 73488
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2021
Címlet: 3000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 38,5 gramm
Átmérő: 38,61*38,61 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: Sopron, a leghűségesebb város
Előlap: Az emlékérme előlapján bal oldalt, fent, – álló téglalap formájú keretben - a népszavazás előkészítésében és lebonyolításában, az országos és helyi közvélemény megnyerésében jelentős szerepet játszó polgármester, Thurner Mihály portréjának ábrázolása látható. A portrétól jobbra, függőlegesen a „THURNER MIHÁLY” felirat olvasható. A portrét a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig futó „A LEGHŰSÉGESEBB VÁROS SOPRON” felirat övezi. A portré jobb alsó sarka mellett a „BP.” verdejel, alatta a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az előoldal jobb oldalán – szögletes keretben – a város jelképe, a Tűztorony ábrázolása látható, valamint a „15000”, illetve „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapja a soproni népszavazásnak állít emléket. Négyzet alakú keretben a szavazópolgárok csoportjának ábrázolása szerepel, melyet korabeli filmfelvétel inspirált. Az ábrázolás felett bal oldalon Sopron korabeli címere látható, tőle jobbra, 3 sorba tördelve a „CIVITAS”, és a „FIDELISSIMA” felirat, valamint az „1921–2021” évszámok olvashatók. Az 1921-es évszám a népszavazás évére utal, míg a 2021 a kibocsátás évét megjelenítő verési évszám. A hátoldal jobb alsó sarkában szavazóláda nyílásába helyezve, korabeli lebélyegzett szavazócédula részletének ábrázolása látható, melyen hazánk magyar, német és horvát megnevezése – „Magyarország”, „Ungarn”, „Ugersko” – olvasható. A tervező, Soltra E. Tamás szobrászművész mesterjegye a hátlap szélén, lent, jobb oldalon – a szavazóláda ábrázolásába illesztve – szerepel.
Perem: sima
Leírás: 1921. december 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult, elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima", a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította. A sorsdöntő népszavazás centenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 15 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki. Forrás: MNB

ID: 68096
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel-cink
Súly: 4,2 gramm
Átmérő: 22 mm
Sorozat: Árpád-házi szentek
Téma: Árpád-házi Szent Piroska
Előlap: A Szent által alapított, konstantinápolyi Pantokrátor kolostor jelenik meg.
Hátlap: Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostro alapító okiratával.
Perem: sima
Leírás: Szent Piroska tiszteletére arany és színesfém emlékérmét bocsátott ki, amely az Árpád-házi magyar szenteket bemutató emlékérme gyűjtői-sorozat második darabjaként a 2017-ben megjelent Szent Margit emlékérmét követi.

ID: 63957
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2019
Címlet: 10000 Forint
Anyag: ezüst .925
Súly: 31,46 gramm
Átmérő: 38,61 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: 250 éves a Semmelweis Egyetem
Előlap: Az emlékérmék előlapján a Semmelweis Egyetem méltóságjelvényei körébe tartozó egyetemi jogar csúcsdíszének ábrázolása látható, melyet – az emlékérme szélén – az eredeti orvoskari dékáni tisztséglánc vesz körbe. Mára az egész egyetemet jelképezi a történelmi orvoskari jogar, mely a dékáni tisztségláncokkal együtt az egyetem kiemelt ünnepélyein kap szerepet. Az emlékérmék előlapján találhatóak a kötelező alaki kellékek: a 10 000 illetve 2000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2019-es verési évszám, valamint a különleges biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékpénzérmék hátlapján a Semmelweis Egyetem első számú jelképe, az egyetem címere jelenik meg központi motívumként, mely heraldikailag is tükrözi az egyetemi karok összetartozását. A címerábrázolást a „250 ÉVES A SEMMELWEIS EGYETEM” felső félkörirat, illetve az egyetem latin nyelvű jelmondata ”SERVAMUS VITAM ATQUE SERVIMUS” („Védeni és szolgálni az életet”) alsó félkörirat övezi. A két köriratot bal oldalon az egyetem rektori épületének egyik, az arculati kézikönyvbe is beemelt belső díszítő motívuma, jobb oldalon az emlékpénzérmét tervező Szabó Virág szobrászművész mesterjegye választja el.
Perem: recés
Leírás: Mária Terézia 1769. november 7-én kelt rendelete alapján orvosi fakultással bővült a nagyszombati egyetem, ami a szervezett, azóta is folyamatos orvosképzés kezdetét jelentette Magyarországon. Az intézmény pár év múlva Budára, majd Pestre települt. 1951-ben az orvosi kar önálló orvostudományi egyetemmé vált, 1969-ben pedig felvette egykori tanára, a világ egyik leghíresebb orvosa, Semmelweis Ignác nevét. A Semmelweis Egyetem – amely szakegyetemként egyedülálló az országban – ma Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye. Egyben az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, ahol kiemelkedő tudományos eredmények és innovatív szemléletű fejlesztések születnek. A „Semmelweis Egyetem” emlékpénzérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a figyelemfelkeltés hazánk tudománytörténeti jelentőségű évfordulójára, valamint az egyetemen folyó magas színvonalú oktatási, kutatási és gyógyítási tevékenység elismerése. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

ID: 68975
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2022
Címlet: 2000 Forint
Anyag: bronz, patinázott
Súly: 18,4 gramm
Átmérő: 37 mm
Sorozat: Nemzeti Történelmi Emlékhelyek
Téma: Székesfehérvár, Romkert Nemzeti Emlékhely
Előlap: A „Székesfehérvár, Romkert Nemzeti Emlékhely” megnevezésű emlékérme előoldalán központi motívumként Szent István szarkofágja hosszanti bal oldalának stilizált részletábrázolása látható. A középen látható kerub motívumot két oldalról csavarodó növényi rozetta határolja. Az előoldalon kerültek elhelyezésre a hivatalos fizetőeszközök kötelező alaki kellékei is: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a szarkofág ábrázolása alatt, vízszintesen balra a „BP.” verdejel, középen a „2000” értékjelzés, jobbra a „2022” verési évszám, az értékjelzés alatt ugyancsak köriratban a „FORINT” felirat látható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán az emlékhely enyhén felülnézeti ábrázolása látható, melyen megjelenik a központi fogadó épületrész, a kereszttel jelölt sírhely, bal oldalon pedig a Romkert kőfalának részlete. Az emlékérme felső szélén félköriratban a „SZÉKESFEHÉRVÁR”, alsó félköriratban a „NEMZETI EMLÉKHELY”, alatta vízszintesen a „ROMKERT” felirat olvasható. A nemzeti emlékhelyek közös logója a hátoldal jobb alsó részén található. A tervezőművész, Szabó Virág mesterjegye az érmekép bal oldalán, a kőfalba rejtve került elhelyezésre.
Perem: recés
Leírás: „Székesfehérvár, Romkert Nemzeti Emlékhely” megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank 2022. november 28-án. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat kilencedik eleme. A Székesfehérvár alapításának 1050. évfordulója alkalmából megjelenő emlékérmét Szabó Virág szobrászművész tervezte. Székesfehérvár a középkori Magyarország politikai és kultikus központja, a királyok koronázásának és temetkezésének legfőbb színhelye. A székesfehérvári Romkert a magyar állam alapításának egyik legjelentősebb emlékhelye. A hagyomány szerint a várost 972-ben Géza nagyfejedelem alapította. Szent István királyunk nemcsak bazilikát épített a településen, hanem szakrális és államigazgatási központtá is tette. Fehérváron őrizték a koronázási jelvényeket, itt volt a királyi kincstár és a levéltár is. Közel ötszáz évig koronázóváros. Jelentős közjogi szerepe volt a magyar történelemben. A török korig az ország egyik legjelentősebb városa. A Romkert kialakítása 1936-1938 között valósult meg. 2011-ben nemzeti emlékhellyé avatták, 2020-ban elnyerte az “Év emlékhelye” díjat. Forrás: MNB

ID: 68086
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 76,50 gramm
Átmérő: 52 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: Mátyás király emlékév
Előlap: Az előlap központi motívuma a bautzeni Mátyás dombormű részletét jeleníti meg, melyet bizonyítottan Mátyás király maga is látott, és – bár eltér a közismert Mátyás-arcképtől –, hitelesen ábrázolja Mátyást fegyverzetben és uralkodói attribútumokkal (jobbjában jogar, baljában országalma, feje felett korona). A felvilágosult uralkodó a művészet és tudomány fejlődését is fontosnak tartotta, rajongott a könyvekért. A királyi palotában vélhetően 2000 kézzel írott kódexet őriztek, ami vetekedett a Vatikáni könyvtár állományával. Épp ezért az alsó vízszintes képmező fő motívuma Mátyás egyik corvinájának ornamentikus, címeres részlete, mely finoman utal az uralkodó tudományok és művészetek iránti elköteleződésére. A címerábrázolás alatt található az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye. Forrás: https://mnb.hu
Hátlap: Az emlékérmék hátlapja Mátyás hadsereg-szervezésben elért eredményeire, az államügyekben való szerepvállalására és pénzügyi reformjára is utal. A hátlap alsó harmadát szintén egy hiteles forrás, Mátyás trónkárpitjából készült miseruha részlete díszíti, középpontjában gótikus sisak- és vértezetrészlet-ábrázolással, mely Mátyás hadvezéri, hadsereg-szervezői teljesítményét jelképezi. Mátyás volt az első a magyar uralkodók sorában, aki állandóan fegyverben tartott zsoldossereget szervezett a jelentősen megnövelt királyi jövedelmekből. Mátyás volt az első olyan uralkodónk, akinek kézjegye a hivatalos okleveleken nagy számban fennmaradt. Az államügyekben erős szerepet vállaló uralkodó kalligrafikus kézjegye az emlékérme hátlapján is szerepel. A hátlap felső részén – mintegy érme az érmén – Hunyadi Mátyás aranyforintja jelenik meg, utalva az uralkodó által bevezetett pénzreformra, és az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó érmeképi újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére. A középkori verettől balra az 1443,-58 és -90 évszámok jelennek meg Mátyás születésének, trónra lépésének és halálozásának évszámával, kiemelve az évezredre és századra utaló első két számjegyet. A verettől jobbra az emlékévre is utaló 2018 verési évszám olvasható, alatta a BP. verdejel látható. A verési évszám 0 számjegye gyűrűt formál, amit egy holló, a Hunyadi-család címerállata tart a csőrében. Forrás: https://mnb.hu
Perem: recés
Leírás: A Magyar Nemzeti Bank Hunyadi Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából különlegesen nagy méretű ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki 2018. november 19-én. A Mátyás király Emlékév tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank különlegesen nagy méretű ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki 20 000 illetve 2000 Ft névértékkel. A „Mátyás király Emlékév” megnevezésű emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a tisztelgés nemzeti történelmünk kiemelkedő uralkodója előtt. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Az emlékérmék motívumválasztásukkal Mátyás uralkodását komplexen mutatják be. Forrás: https://mnb.hu

ID: 68961
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2022
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 10,3 gramm
Átmérő: 30×25 mm
Sorozat: Magyar Nobel-díjasok
Téma: Kertész Imre (1929 –2016)
Előlap: Az emlékérmék előlapjának központi motívuma a Kertész irodalmi munkásságát meghatározó szárnyaló szabadság allegóriájának absztrakt, vonalas ábrázolása. Az előlapon találhatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „7500”, illetve „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, balra fent – a perem ívét követve – a „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint két egymás alatti sorban a „2022” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján az irodalmi Nobel-díjas író, műfordító félalakos portréja látható emblematikus kalapjával és sáljával, melyet kiegészít a portrétól balra, két egymás alatti sorban Kertész Imre kézjegye, valamint a „NOBEL-DÍJ ? 2002” felirat. A portrétól jobbra lent látható az emlékérmét tervező Holló István iparművész mesterjegye.
Perem: sima
Leírás: A Magyar Nemzeti Bank Kertész Imre tiszteletére – irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából – 7500 Ft névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a számos díjjal kitüntettet író, műfordító születésnapján. Kertész Imre (1929 –2016) magyar író, műfordító 2002-ben első magyarként nyerte el az irodalmi Nobel-díjat „írói munkásságáért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. A „Kertész Imre” emlékérmék különleges, ovális alakúak, és a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató tematikai sorozat 7. tagjaként jelennek meg. Az emlékérméket Holló István iparművész tervezte. Ünnepélyes kibocsátásukra a Kertész Imre Intézetben kerül sor. Kertész Imre számára (1929–2016) 2002. október 10-én, első magyar íróként ítélték oda a Nobel-díjat irodalmi munkásságáért. A Svéd Akadémia nyilatkozata szerint „Kertész álláspontjának hajthatatlansága világosan felismerhető stílusában, amely olyan, mint a szépnövésű galagonyasövény: tömör és tüskés a könnyelmű látogató előtt. Ezzel azonban feloldja az olvasót a kötelező érzelmek terhe alól, és egy különleges gondolati szabadságra csábít.” Első regényét, a diktatúra természetrajzát tükröző Sorstalanságot 1960-tól tizenhárom éven keresztül írta, de a könyv csak 1975-ben jelenhetett meg, és a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. Művei az 1990-es évektől kerültek a hazai és a nemzetközi figyelem középpontjába. Életműve a regény, az esszé- és a naplóirodalom műfajában is kiemelkedő jelentőségű; könyvei immár több tucat nyelven olvashatóak. Munkásságát számtalan nemzetközi díjjal jutalmazták, és hazájától is megkapta a legjelentősebb kitüntetéseket, előbb a Kossuth-díjat, majd a Szent István-rendet. A Magyar Nemzeti Bank 7500 Ft névértékű ezüst emlékérmét, és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki „Kertész Imre” megnevezéssel az irodalmi Nobel-díj odaítélésének 20. évfordulója alkalmából. A különleges, ovális alakú emlékérmék a 2012-ben indult magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozat 7. tagjaként, a Szent-Györgyi Albert, a Wigner Jenő, a Bárány Róbert, a Zsigmondy Richárd, a Hevesy György, valamint a Békésy György előtt tisztelgő emlékérméket követik a sorban. A Kertész Imre tiszteletére megjelenő emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás, ismeretterjesztés és tisztelgés, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el. Forrás: MNB

ID: 66751
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2022
Címlet: 2000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 14 gramm
Átmérő: 28*28 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: 150 éve született Richter Gedeon
Előlap: A „Richter Gedeon” emlékérmék előoldalán, központi motívumaként a gyógyszerész által alapított vegyészeti gyár felülnézeti ábrázolása látható. A csúcsára állított kompozíciót a gyár ábrázolása fölött félkörívben a „MAGYARORSZÁG” felirat egészíti ki a kort idéző szecessziós betűkkel, alatta két egymás alatti sorban a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A központi motívumtól jobbra fent a Richter Gedeon által kifejlesztett, és 1912-től forgalmazott Kalmopyrin eredeti dobozán látható címerábrázolás, tőle balra lent a „2022” verési évszám és a „BP.” verdejel látható.
Hátlap: A hátoldalon Richter Gedeon idősebb kori félalakos portréja látható, melytől jobbra a gyógyszerész születési és halálozási évszámai „1872-1944”, valamint a „RICHTER GEDEON” felirat olvasható két egymás alatti sorban. A portrétól balra található az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.
Perem: sima
Leírás: A Magyar Nemzeti Bank „Richter Gedeon” megnevezéssel különleges, csúcsára állított színesfém emlékérméket bocsát ki 2022. szeptember 23-án a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének 150. születési évfordulója alkalmából. A 2000 Ft névértékű emlékérmék tükörfényes és selyemfényes változatban készülnek, tervezőjük Kereszthury Gábor iparművész. Richter Gedeon 1890-től kezdett el gyógyszerészgyakornokként dolgozni, 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen (mai ELTE) szerzett gyógyszerész oklevelet. Felsőfokú tanulmányait követően hazai és nemzetközi tapasztalatokat is szerzett a gyógyszerészet és gyógyszergyártás területén. 1901-ben vásárolta meg első budapesti patikáját, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán alapította meg a nevét viselő gyógyszergyárat, mely rövid időn belül élvonalbeli nemzetközi gyógyszerszállítóvá vált. A gyár egyik nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott lázcsillapító gyógyszerkészítmény volt. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben már 24 szabadalom volt a vállalat birtokában. A családi vállalat 1923-ban részvénytársasággá alakult. Szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva, a második világháború idején a gyár már öt világrészre, 70 országra kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz külföldi leányvállalattal rendelkezett. Érdemei elismeréseként Richter Gedeon magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Az 1930-as évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött. A II. világháború előtti évek zsidótörvényei azonban teljesen ellehetetlenítették Richter Gedeont. 1942-ben megfosztották a vezérigazgatói tisztségétől, tanácsadóként dolgozhatott a saját vállalatánál. 1944 őszén a gyártási tevékenység szinte teljesen megbénult. Bár ekkor külföldre menekülhetett volna, a gyógyszergyár védelmében Budapesten maradt, míg végül a zsidók elleni erőszak áldozatává vált. Forrás:MNB

ID: 53219
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Címlet: 20000 Forint
Anyag: ezüst .925
Súly: 77,76 gramm
Átmérő: 52,5 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója
Előlap: Az emlékérmék előoldalán a nemzeti fohászt szerző Kölcsey Ferenc félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet Franz Eybl litográfiája és Anton Einsle olajfestménye ihletett. A portré hátterében a Himnusz kéziratának töredékesen megjelenő, plasztikusan ábrázolt első versszaka olvasható, amelyet Kölcsey kézjegye zár. Az emlékpénzérmék előlapján helyezkednek el az érmék kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat és a 20 000, illetve a 3000 Ft értékjelzés, alatta középen a 2019 verési évszám, valamint az ábrázolásba rejtve a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, amelyet a Pataki József által készített Erkel portré és a Canzi Ágoston Erkelt megjelenítő kőnyomata ihletett. A portré hátterében balra Erkel Ferenc névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete látható. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban az „A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE · 1844” felirat utal a zenemű születésére, az emlékpénzérme kibocsátásának apropójára. A portré ábrázolásába illesztve jelenik meg az emlékpénzt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.
Perem: recés
Leírás: Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekművét „Hymnus, a’ Magyar nép Zivataros századaiból” címmel. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költemény megzenésítésére a Nemzeti Színház 1844-ben írt ki nyílt pályázatot, melyen Erkel Ferenc – a Színház karmestere – győzedelmeskedett. Az „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázati anyag sikerének kulcsa az volt, hogy szépen ötvözte a himnuszi magasztosságot és a dallamegyszerűséget, és integrálta a magyar és az európai zenei hagyományokat. A Himnuszt hivatalosan az 1989-es Alkotmány iktatta be nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. A „Himnusz megzenésítése” emlékpénzérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a figyelemfelkeltés nemzeti értékeinkre. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.

ID: 67477
Ország: Magyarország (Európa)
Típus: emlék
Megjegyzés: 2022
Címlet: 5000 Forint
Anyag: réz-nikkel
Súly: 117,5 gramm
Átmérő: 67 mm
Sorozat: Sorozatba nem tartozó darabok
Téma: II. András Aranybullája
Előlap: A színesfém emlékérme előlapján, a középmezőben oklevélábrázolás látható, a megsemmisült Aranybulla legkorábbi hitelesített másolata szövegrészletével és az eredeti Aranybulla országcímeres oldalt megjelenítő függőpecsétjével. Az oklevélábrázolás fölött, középen, két sorban az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható, az oklevélábrázolás alatt, bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye látható. Az előlap szélén, körvonallal határolva, fent a „MAGYARORSZÁG” félkörirat olvasható, lent 9 keresztmotívum látható.
Hátlap: A színesfém emlékérme hátlapján, körvonallal határolt középmezőben az eredeti Aranybulla függőpecsétjének az uralkodót ábrázoló oldala jelenik meg. A függőpecsét ábrázolásába illesztve, az uralkodó alakjától balra az Aranybulla kiadási évére utaló „1222”, jobbra az emlékérme kibocsátásának évére és az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára utaló „2022” évszám olvasható. A hátlap szélén, körvonallal határolt köriratban – egy-egy keresztmotívummal elválasztva –, fent a „II. ANDRÁS”, lent az „ARANYBULLÁJA” felirat olvasható.
Perem: sima
Leírás: A Magyar Nemzeti Bank az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából „II. András Aranybullája” megnevezéssel 10 000 Ft névértékű miniarany és 5000 Ft névértékű - az Aranybulla pecsétjének eredeti méretével azonos - színesfém emlékérméket bocsát ki a mai napon Esztergomban. A két emlékérme két önálló kibocsátás eltérő érmeképpel, azonban - a magyar emlékérme-kibocsátások körében kuriózumként - az arany emlékérme a színesfém emlékérme előoldalára – mintegy függőpecsétként - ráilleszthető. Az emlékérméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte. Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, amely nevét aranypecsétjéről kapta. Az 1222 tavaszán II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Igazi jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király (1342-1382) 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették. Így került be Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén pedig egészen 1848-ig az Aranybulla lett a magyar rendi ellenállásnak, a magyar függetlenségi törekvéseknek egyik sarokköve. Az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 10 000 Ft névértékű miniarany, illetve 5000 Ft névértékű, az Aranybulla pecsétjének méretével azonos színesfém emlékérmét bocsát ki a mai napon. Az emlékérmék különlegessége, hogy az arany emlékérme a színesfém emlékérme előoldalára, a függőpecsétre illeszthető, de önállóan is értelmezhetők. Forrás MNB