Abdulaziz bin Abdul Rahman Al Saud, akit a Nyugati világban egyszerűen Ibn Saud-nak ismernek, az arab politikai és vallási vezető volt, aki Szaúd-Arábia alapítója és első királya. 1932. szeptember 23-tól haláláig, 1953. november 9-ig uralkodott. Az ő vezetése alatt alakult ki a harmadik szaúdi állam. Korábban már Nejd emírje, szultánja és királya, valamint Hejaz királya is volt.
Ibn Saud 1875. január 15-én született Rijádban. Az apja, Abdul Rahman bin Faisal, Nejd emírje volt, és az anyja Sara bint Ahmed Al Sudairi. A család 1890-ben száműzetésbe került Rijádból, majd 1902-ben Ibn Saud sikeresen visszahódította a várost, és kiterjesztette hatalmát. Ezzel elindult a modern Szaúd-Arábia megalapítása és az ország olajkincsének kiaknázása. Ibn Saud hatalmas területeket uralva vált a központi Arab-félsziget uralkodójává.
Ibn Szaúdnak huszonkét hitvese volt. Sok házasságát azért kötötték, hogy megszilárdítsák szövetségüket más klánokkal, abban az időszakban, amikor a szaúdi államot megalapították és stabilizálták. Közel száz gyermek apja volt, köztük 45 fiú. Ibn Szaúd legidősebb fia, Turki, aki Nejd és Hejaz királyságok koronahercege volt, 18 éves korában halt meg, megelőzve apját. Ha Turki nem halt volna meg, ő lett volna a koronaherceg. Ehelyett Ibn Szaúd második fiát, Szaúd herceget nevezte ki a szaúdi trón örökösévé 1933-ban.
1953. november 9-én, 78 éves korában halt meg álmában szívrohamban a Ta'if-i Shubra palotában, Fejszál herceg mellette volt.
A temetési imát Al Hawiyah-ban, Ta'ifban végezték. Ibn Szaúd testét Rijádba vitték, ahol az Al Oud temetőben temették el, nővére, Noura mellé.

Az 1921 és 1953 közötti időszakban Szaúd-Arábiában többféle érme is forgalomba került.
Riyal (1916-1925): A riyal a Hejaz Királyság hivatalos pénzneme volt. A 40 para egy qirshnek felelt meg, és 20 piastre/qirsh egy riyalnak. Ezek a bronz érmék Husayn uralkodása alatt készültek.
10 para, 20 para, ¼ qirsh: Ezek a réz-nikkel érmék nem viselték az új állam nevét, csak 1937-ben, amikor a régebbi qirsh és annak részeinek tervezésével verték őket.

Tawilah Larin: Ezt a billon érmét a Bani Khalid Emírségben verték. A Hofuf-i pénzverdében készült, és nincs pontos dátuma.
Ezek az érmék történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak, és bemutatják a régió gazdasági és politikai változásait.