I. Lipót, teljes nevén Leopold George Christian Frederick van Saxe-Coburg-Saalfeld, volt az első belga király, miután Belgium 1830-ban kivívta függetlenségét. Uralkodása 1831. július 21-én kezdődött. Lipót és az őt követő összes belga király a német Szász–Coburg–Gothai-ház leszármazottja volt.
Lipót Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg és Auguszta reuss–ebersdorfi grófnő legfiatalabb gyermekeként született 1790. december 16-án Coburgban. A család később a Szász-Coburg-Gotha nevet vette fel, amikor apja elcserélte a most Bajorországban található Ehrenburg kastélyt Coburg városára. Nővére, Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő, későbbi brit királynő, révén Lipót herceg az 1819-ben született Viktória brit királynő nagybátyja lett.
Lipót uralkodása során számos kihívással nézett szembe. Belgium függetlenségét kivívta, és ő lett az első belga király. Az őt követő összes belga király a Szász–Coburg–Gothai-ház leszármazottja volt. Lipót uralkodása alatt a belga politikai és társadalmi életben is aktív szerepet vállalt.
Lipót kétszer házasodott meg. Első felesége Sarolta Auguszta walesi hercegnő volt, második felesége pedig Lujza Mária francia királyi hercegnő. Gyermekei között szerepel II. Lipót belga király és Sarolta mexikói császárné.
Lipót és az őt követő belga királyok mind a mai napig a német Szász–Coburg–Gothai-ház leszármazottai. Ők hozták létre Belgium modern monarchiáját.
Lipót élete során sokat tett a belga népért és országáért. Ő volt az, aki a belgáknak lehetőséget adott arra, hogy saját királyuk legyen.

I. Lipót belga király uralkodása alatt (1831-1865) a belga pénzverésben fontos változások és fejlesztések történtek. Az egyik legfontosabb lépés az 1832-es új pénzverési rendelet elfogadása volt, eredményeként a belga frank lett a hivatalos pénznem. 

Uralkodása idején új pénzérmék kibocsátására került sor, amik a belga gazdaságot és kereskedelmet tartották el. Ezek az érmék különböző névértékekkel rendelkeztek.

Az érmék anyagát is változtatták az uralkodása alatt. Az érmék egy része ezüstből készült, míg mások bronzból vagy rézből.

Az érméken I. Lipót király portréi jelentek meg, amelyek az uralkodók hagyományos ábrázolását követték.

Az uralkodása alatt folyamatosan kerültek kibocsátásra érmék, melyek stabilizálták a pénzverést és a gazdaságot.

Ezek a változások és fejlesztések megerősítették az ország gazdaságát és pénzügyi rendszerét uralkodása idején.