Kép: Wikipédia

II. Vilmos uralkodása

II. Vilmos élete

II. Vilmos 1859-ben született Potsdamban, III. Frigyes császár és Viktória német császárné legidősebb gyermekeként.

Érdekesség az életében az volt, hogy a szülésnél nehézségek akadtak fent. Egy angol orvos a karjánál fogva húzta ki a kis Vilmost az édesanyja hasából. Ebből kifolyólag lebénult arra a karjára.

A tanulást egy magántanárnál kezdte, később Kasselben, majd Németország legnagyobb egyetemén, a Bonni Egyetemen - amit 1818-ban III. Frigyes Vilmos porosz király alapított - folytatta tanulmányait. Ezt követően belépett a hadseregbe, ezzel eltávolodva szüleitől. Édesanyjával nem volt jó kapcsolata, hiszen ő a 19. századi liberális brit neveltetésben kívánta részesíteni. Vilmos ezért elhatározta, hogy kemény kézzel fog uralkodni.

1881-ben feleségül vette Auguszta Viktória schleswig–holsteini hercegnőt, akivel közösen 7 gyermekük született.

Miután nagyapja, I. Vilmos német császár 1888-ban elhunyt, III. Frigyes került a trónra. Célja az volt, hogy megváltoztassa a kormányt és a Reichstagot a kancellár hatáskörébe utalja, azonban erre nem került sor korai és hirtelen halála miatt. Így lett a 29 éves Vilmosból a Német Birodalom császára.

1918-ban lemondott, ezzel a Német Császárság föderális köztársasággá alakult. Visszalépése miatt többen a halálát követelték. Menedéket keresett Hollandiában, de többször is kifejezte hazatérési szándékát, azonban azt mindig elutasították. 1922-ben meghalt a felesége, majd később házasságot kötött a szintén özvegy Hermine von Schönaich-Carolath hercegnővel.

1933-ban, mikor Adolf Hitler hatalomra jutott, vissza akarta szerezni elveszített trónját, azonban arra már nem volt lehetősége. 1941-ben halt meg.

II. Vilmos Pénzverése

II. Vilmos porosz király, német császár 1888-tól 1918-ig uralkodott. Ebben az időszakban a német pénzverésben nem történtek jelentős változások, a korábbi gyakorlatot követték.

A leggyakoribb verési anyagok az arany, az ezüst és a bronz voltak. Az aranyérmék közül a legértékesebb a 20 márkás volt, ezüstből pedig a 10 márkás és az 5 márkás volt a leggyakoribb. A bronzérmék közül az 1 és 2 markás volt a legelterjedtebb.

II. Vilmos portréját a legtöbb érme előlapján láthatjuk, a hátlapon pedig a Német Birodalom címere szerepel. Az uralkodó uralkodói névjele, a "W" is gyakran megjelenik az érmék felületén.

A háborús években a pénzverés mennyisége jelentősen megnövekedett, hogy kielégítse a háborús szükségleteket. Ekkoriban sok új érmét vertek, köztük a 10 és 20 pfenniges bronzérmék, valamint az 1 és 2 pfenniges ezüstérmék.


II. Vilmos pénzei

Numizmatikai adatbázis, érmekatalógus és bankjegykatalógus, amelyben a világ országai és uralkodói szerint böngészhet.