I. Milán szerb fejedelem, majd király (1868–1889) uralkodása alatt Szerbia pénzverése jelentős változásokon ment keresztül.

Uralkodása elején , I. Milánt még mindig a török ​​birodalom vazallusaként ismerték el, és a szerb pénzérmék a török ​​pénzverési rendszert követték. Az érmék ezüstből és rézből készültek, és a következő feliratokat viselték: előoldal: Az oszmán szultán neve és címe, hátoldal: A szerb fejedelem neve és címe.
1878-ban, a szerb–török ​​háborút követően Szerbia elnyerte a függetlenségét. Ez lehetővé tette I. Milán számára, hogy saját nemzeti valutát vezessen be. Az új pénznem a dinár volt, amely 100 parára oszlott. Ezüst- és aranyérméket, valamint papírpénzt vertek.

1882-ben I. Milánt királlyá koronázták. Ez a változás tükröződött a pénzverésen is. Az érmék új előoldalt kaptak, I. Milán király portréjával. A hátoldalon továbbra is a szerb címer szerepelt.

I. Milán uralkodása alatt vert érmék közül a legjelentősebbek a következők:
1878-as ezüst dinár: Ez volt az első szerb nemzeti érme a függetlenség elnyerése után.
1882-es arany 10 dinár: Ezt az érmét I. Milán király koronázásának emlékére verték.
1883-as ezüst 5 dinár: Ez volt az első szerb érme, amelyen a király portréja mellett a szerb címer is szerepelt.

I. Milán 1889-ben lemondott a trónról. Utódja fia, I. Sándor király lett.