VI. Iván cár 1740-ben, mindössze 2 hónapos korában lépett Oroszország élére. Uralkodása rövid és mozgalmas volt, és a pénzverés terén is jelentős változásokat hozott.
A korábbi cárnő, Anna halála után az örökösödési rend a trónra Ivánt, az utolsó Rurik-dinasztiabeli örököst jelölte ki. Azonban Iván túl fiatal volt ahhoz, hogy önállóan uralkodjon, ezért régenst kellett kinevezni mellé. Anna birodalmi kancellárja, Biron herceg lett a régens, de a valódi hatalom a kezében összpontosult.
Biron a pénzverésben is jelentős változásokat hozott. Az addigi hagyományos ezüst és arany pénzek mellett réz pénzeket is veretett, hogy a népesség számára elérhetőbbé tegye a pénzt. A rézpénzek neve "polushka" volt, és 1/2 dengá értékűek voltak.
Biron rézpénzei nagy népszerűségnek örvendtek a nép körében, de a nemesség nem nézte jó szemmel a változtatásokat. A nemesség úgy vélte, hogy a rézpénzek romlatják az ország gazdasági helyzetét.
1740 novemberében Biron hatalma megingott, és egy államcsíny során megfosztották a régensi címtől. A trónra az Anna cárnő unokahúga, I. Erzsébet került.
Erzsébet uralkodása alatt a rézpénzek verése folytatódott, de az ezüst és arany pénzek verése is növekedett. A rézpénzek súlyát és tisztaságát is módosították, hogy megfeleljenek az nemzetközi szabványoknak.