III. Lipót, a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király volt Belgium negyedik uralkodója. Uralkodása 1934 és 1951 között tartott.

Lipót herceg 1901. november 3. Brüsszelben született. Ő volt Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermeke.
1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. Azonban a második világháború alatti kollaboráns tevékenysége politikailag kompromittálta őt. 1944 júniusában a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. Bár 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe, de személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.
1983. szeptember 25-én hunyt el. Halálának helyszíne Sint-Lambrechts–Woluwe, Belgium volt.
1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek született:
Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005), házassága révén Luxemburg nagyhercegnéje és Nassau címzetes hercegnéje.
Baldvin királyi herceg (1930–1993), Flandria hercege, 1951-től Belgium királya.
Albert királyi herceg (1934), Liège hercege, 1993-tól bátyjának örököseként Belgium királya.

III. Lipót belga király 1934-től 1951-ig uralkodott. A második világháború alatt a német megszállás alatt a belga kincstár jelentős mennyiségű aranyat és valutát veszített el. A háború után a királyi udvarnak újjá kellett építenie a királyi pénzverdét, amely a háború alatt jelentős károkat szenvedett.

A királyi pénzverde 1945-ben kezdte meg újra a működését, és III. Lipót alatt a következő érmék és bankjegyek kerültek forgalomba, 1, 2, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500 és 1000 frank érmék és 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 frank bankjegyek.

A háború utáni érmék és bankjegyek a királyi család címerét és a király arcképét ábrázolták. A pénzverde a modern technológiákat is alkalmazta, például az elektromos préselést és a vákuum-gőzoszlopos ötvözést.

III. Lipót pénzverése fontos része a belga történelemnek. A pénzverdének sikerült újra felépülnie a második világháború utáni károkból, és új, modern érmék és bankjegyek kerültek forgalomba.