Az érmék I. András (1046-60) magyar királynak állítanak emléket, aki a Szent István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel; Szent István férfiági leszármazottjaként az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve uralkodott; 1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet az első hazai eredetiben fennmaradt oklevélként és magyar nyelvű szórványemlékként tartunk számon. Az apátság altemplomában található az uralkodó sírhelye.

Az „I. András király” emlékérmék az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című sorozat 2. elemeként jelennek meg, mely sorozat a legjelentősebb Árpád-házi királyokat hivatott bemutatni. A sorozat a történeti hűség megsértése nélkül 10 uralkodóra fókuszál, melyet az előzetes tervek szerint két évente egy új taggal bővít a jegybank. A sorozat tematikai jelentőségére tekintettel kivételesen alacsony példányszámban (500) megjelenő színarany, az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magasabb, 5000-5000-es példányszámú színezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki a jegybank.

Az „I. András király” emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközének minősülnek, azonban forgalmi célokat nem szolgálnak, elsődleges szerepük az ismeretterjesztés, fókuszukban I. András uralkodói szuverenitásának, legjelentősebb eredményeinek bemutatása áll. Az arany, az ezüst és a színesfém változatok azonos érmeképpel jelennek meg, anyaguk mellett csak értékjelzésükben térnek el.

Forrás:MNB