2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük az erdélyi kopót is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés. 2017-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe emelték ezt a vadászkutyát is másik nyolc őshonos kutyafajtával együtt. Az erdélyi kopó a honfoglaló őseinkkel érkezhetett a Kárpát-medencébe. A kitartó, intelligens és rendkívül jó tájékozódási képességű fajtát a környezeti tényezők és a vadászati igények alakítottak és maguk a vadászok nemesítették ki. Fénykora a középkorra tehető, amikor a királyi és a főúri vadászatok népszerű segítői voltak az agarak és vizslák mellett. Elsősorban hajtóvadászatra használták az erdélyi kopót. A második világháború után bekövetkezett társadalmi, gazdasági és politikai változások következtében a fajta mellőzötté vált, és a fajtatiszta egyedek száma folyamatosan csökkent. 1968-tól egyre többen kezdték újból tenyészteni az erdélyi kopót. Mára a fajta stabilizálódott, de még mindig veszélyeztetett.

A Magyar Nemzeti Bank „Erdélyi kopó” megnevezéssel 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat bemutató emlékérme-sorozat 5. elemeként. 2019-ben a Magyar vizsla emlékérmével indult, majd évente új taggal bővült a sorozat, 2020-ban a komondort, 2021-ben a magyar agarat, tavaly a mudit jelenítette meg egy-egy emlékérme. A sorozat darabjai a magyar pásztor- és vadászkutyafajták sokoldalúságát, kiváló tulajdonságait reprezentálják, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet.

Az erdélyi kopó emlékérme a sorozat jellegét adó motívumválasztást követi: az előlapon a kutya önállóan, míg a hátlapon a fajtára jellemző jelenetbe helyezve került ábrázolásra.

Forrás:MNB