Ausztria - Deutsch-Wagram

Deutsch-Wagram egy gazdag történelmű kisváros Alsó-Ausztriában, Bécstől északkeletre, a Morva-mező nyugati részén.
A települést először 1258-ban említik egy tizedjegyzékben. A „Deutsch” előtagot 1560 körül kapta, hogy megkülönböztessék a horvátok által lakott másik Wagramtól.
A középkorban több nemesi család birtoka volt, például az Eckartsau és a Puchaim családé.
A város neve összefonódott a napóleoni háborúk egyik legnagyobb ütközetével.
1809. július 5–6-án zajlott le a wagrami csata, ahol Napóleon 180 ezer katonája legyőzte Károly főherceg 120 ezres osztrák seregét.
A csata emlékét őrzi a Heimatmuseum, amely Károly főherceg egykori hadiszállásában kapott helyet.
1837-ben megépült Ausztria első vasútvonala, amely Bécs Floridsdorf és Deutsch-Wagram között közlekedett. Ez fellendítette a város életét: a bécsi polgárság kedvelt kirándulóhelyévé vált.
A vasútállomás épülete ma is műemléki védelem alatt áll.
A város 1929-ben mezővárosi rangot kapott, majd 1984-ben hivatalosan is várossá nyilvánították.
A második világháború után szovjet katonai kontingens állomásozott itt egészen 1955-ig.
A lakosság folyamatosan növekszik, részben Bécs közelsége miatt.

Deutsch-Wagramban, Alsó-Ausztriában, az 1920-as években szükségpénzeket (Notgeld) bocsátottak ki, amelyek a helyi gazdaságot segítették a világháború utáni pénzügyi nehézségek idején.
Deutsch-Wagram szükségpénzei
Kibocsátás ideje: 1920 körül
Címlet: 10 Heller
Anyag: Papír
Típus: Szükségpénz (helyi használatra szánt, ideiglenes fizetőeszköz)
Megjegyzés: Ezeket a pénzeket általában városok vagy községek bocsátották ki, amikor az országos valuta hiánycikk volt.
A szükségpénzek kibocsátása gyakori volt Ausztriában az első világháború után, amikor az infláció és a gazdasági instabilitás miatt a hivatalos pénz nem volt elegendő a mindennapi tranzakciókhoz. Deutsch-Wagram is csatlakozott ehhez a gyakorlathoz, és saját pénzjegyeket adott ki, amelyek ma már numizmatikai ritkaságok.