Sándor Károly nagyherceg, a Szász-Weimar-Eisenach Nagyhercegség uralkodója volt 1853-tól egészen haláláig, 1901-ig. Ő volt a nagyhercegség harmadik uralkodója, és jelentős hatással volt a régió kulturális és politikai fejlődésére. Uralkodása alatt a nagyhercegség virágzott, és számos művészeti és tudományos kezdeményezést támogatott.

Sándor Károly 1818. június 24-én született Weimarban, és 1901. január 5-én hunyt el ugyanott. Uralkodása idején a nagyhercegség gazdasági és kulturális központként szolgált, és az uralkodó maga is aktívan részt vett a művészetek és a tudományok előmozdításában. A nagyherceg érdeklődése a művészetek iránt hozzájárult ahhoz, hogy Weimar a német klasszicizmus egyik központja legyen.

Sándor Károly nagyherceg, a Szász-Weimar-Eisenach Nagyhercegség uralkodója volt 1853-tól 1901-ig. A nagyhercegségben kibocsátott egyik forgalmi pénz az 1 Pfennig volt, amelyet rézből készítettek. Az 1858-as és 1865-ös években Berlinben verték ezeket a pénzeket, és a verdejelük ‘A’ volt.
Az 1 Pfennig érmék előlapján a “GROSHERZOGTH. SACHSEN W. E.” felirat szerepelt, míg a hátlapon a “SCHEIDE MÜNZE 1 PFENNIG ÉVSZÁM” olvasható. Az érmék súlya 1,5 g, átmérőjük 17,5 mm, vastagságuk pedig 0,9 mm volt. A peremük sima kivitelű.
Ezek az érmék nemcsak fizetőeszközként szolgáltak, hanem történelmi dokumentumként is, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk a korabeli gazdasági és kulturális viszonyokba.