XV. Lajos francia király (1710. február 15. – 1774. május 10.) a francia forradalom előtti második francia király volt. Noha „Kedves Lajos” néven ismerték, fiskális felelőtlensége és politikai manőverei megalapozták a francia forradalom és végső soron a francia monarchia bukását.XV. Lajos 1710. február 15-én született a versailles-i kastélyban a Bourbon uralkodó, XIV. Lajos dédunokájaként. Nagyapja, Lajos francia királyi herceg.
Édesapja, Lajos királyi herceg (1682–1712), Burgundia hercege szintén elsőszülött, a következő trónörökös, akinek ő a harmadik fia volt. Édesanyja a Savoyai-házból származó Mária Adelheid savoyai hercegnő (1685–1712) volt, II. Viktor Amadé savoyai herceg leánya. Lajos herceg születése után az Anjou hercege címet kapta, amelyet nagybátyja, V. Fülöp spanyol király is viselt születésétől. Ez politikai jelzése volt annak, hogy a Bourbonok soha nem mondanak le az osztrák Habsburgok által is követelt spanyol trónról.
Egyéves korában, 1711-ben elveszítette nagyapját, a fő trónörököst, majd a következő évben, 1712 februárjában mindkét szülőjét is, az akkor még életveszélyes kanyaró következtében. Március elején maga Anjou hercege és ötéves bátyja, Bretagne hercege, akit szintén Lajosnak kereszteltek (1707–1712), is megkapták a betegséget. Az idősebb fiút már nem tudták megmenteni, március 8-án meghalt, de a legkisebb fiú, a későbbi XV. Lajos, nevelőnője gondos ápolásának köszönhetően megmenekült, és kétéves korában, e családi tragédiasorozat nyomán, ő maga lett a trónörökös.
1715. szeptember 1-jén, XIV. Lajos halálát követően az ötéves, mindenki által okos és tehetséges gyermeknek tartott Anjou hercege lett az új király. Az elhunyt király unokaöccsét, (II.) Fülöp orléans-i herceget (1674–1723) másnap kinevezték régenssé.
XV. Lajost 1722. október 25-én koronázták királlyá a reimsi katedrálisban, 13 évesen. Nagykorúságát a párizsi Parlement (azaz bíróság) 1723. február 15-én jelentette be, ugyanezen a napon lemondott régensi megbízatásáról Lajos szeretett nagybátyja, Fülöp, Orléans hercege. A király felkérésére Fülöp herceg főminiszterként az ország második legfontosabb embere maradt haláláig, 1723 decemberéig. A király ekkor Lajost, Bourbon hercegét nevezte ki új főminiszterévé.

A francia udvar menyasszonyt kezdett keresni a király részére. A választás (jobb híján) Maria Leszczyńskára, a trónját vesztett lengyel király, I. Szaniszló (Stanisław Leszczyński) leányára esett. Az esküvőre Fontainebleau-ban, 1725. szeptember 5-én került sor. A 15 éves ifjú férj és 22 éves felesége boldognak látszott, 1727–37 között 11 gyermekük született, közülük egy holtan. Sok gyermekük ellenére XV. Lajos hírhedten hűtlen férj volt.

XV. Lajos élete során számos politikai és társadalmi változás történt, és a francia történelem egy fontos korszakát vezette. Bár a forradalom végül megdöntötte a monarchiát, XV. Lajos életének tanulságai még mindig fontosak a történelem szempontjából.

1774. május 14-én, 64 évesen, Versailles-ban hunyt el, nyughelye: Saint-Denis-székesegyház.

XV. Lajos francia király 1715-1774-ig tartó uralkodása alatt a francia pénzverésben jelentős változások történtek.

1715 és 1720 között, John Law skót bankár segítségével próbálta fellendíteni a francia gazdaságot. Law bankjegyeket bocsátott ki, és gyarmati kereskedelmet folytató társaságokat alapított. A vállalkozás sikeres volt, de a spekuláció miatt hamarosan összeomlott. A bukás azonban kedvező eredményeket is hozott: fellendült a kereskedelem, csökkent az államadósság, sőt a parasztság adósságállománya is.

A gazdaság fellendülése miatt a pénzverésben is növekedés következett be. Az ezüst és arany pénzek mellett újabb rézpénzeket is vertek, amelyeket a mindennapi fizetésekre használtak.

A pénzverésben bekövetkezett változások hozzájárultak a francia gazdaság fellendüléséhez, és a király népszerűségét is növelték.