II. Szulejmán szultán 1687-ben lépett trónra, és uralkodása alatt az Oszmán Birodalom a hanyatlás útjára lépett. A Rákóczi-szabadságharc idején a birodalom elvesztette Magyarország nagy részét, és a Habsburg Birodalom megkezdte a további hódítást.

II. Szulejmán pénzverése tükrözte a birodalom gyengülését. A szultán a korábbiaknál kisebb címleteket veretett, és a pénzek anyaga is romlott. A legkisebb címlet a 1,9 gramm súlyú és 19 milliméter átmérőjű réz 1 mangir volt. A nagyobb címletek ezüstből készültek, és súlyuk 2,7, 5,1, 10,2 és 20,4 gramm volt.
A pénzek előlapján a szultán tuğrája volt látható, amely a kalligrafikus pecsétje vagy monogramja volt. A hátoldalon pedig a szultán neve, a pénz verésének éve és a címlet értéke volt feltüntetve.

II. Szulejmán pénzverése fontos történelmi dokumentum, amely a birodalom hanyatlását mutatja. A pénzek anyaga és súlya a birodalom pénzügyi nehézségeit tükrözi.