Mária Terézia (1740-1780) 1 Poltura

A mai Szlovákia területén található Szomolnok, az egykori magyar város az 1700-as években a rézbányáiról vált híressé és a magyarországi rézbányászat központjává vált. Ugyanakkor Mária Terézia idejében gazdasági okok miatt alacsonyabb címletű rézpénzeket (kiscímletű krajcárokat és polturákat) kellett forgalomba hozni. Ezen okonál fogva ill. logisztikai szempontokat figyelembe véve a század közepén (1757-ben) pénzverdét hoztak létre a településen, ahol elsősorban ezeket az érméket verték.

Az 1763-as rézpoltura az egyik leggyakoribb szomolnoki verdejelű érme, mégis nagyon ritkán bukkan fel belőle szép állapotú példány.

Az akkor forgalomba hozott érméket S verdejellel jelölték, amelyet az 1763-as rézpolturán is megtalálhatunk, de ismertek bécsi, körmöcbányai és verdejel nélküli veretek is.

Az érme előlapján szokás szerint Mária Terézia mellportréja látható, míg a hátlapra a kor magyar pénzeire jellemző Madonna ábrázolás került.
A Madonnás oldal felső részén látható P-H betűk a latin Patrona Hungariae kifejezésből erednek, azaz Magyarország Patrónája, Magyarország Nagyasszonya, vagy Magyarország Védasszonyaként is fordíthatók. Ez a kifejezés utal arra a régi magyar hagyományra, miszerint Szűz Máriát Magyarország védőszentjének tartották.

A K-M betűk pedig az akkori konvenciós pénzrendszerre utalnak, mely pénzrendszer bevezetése Mária Terézia reformjainak egyik fontos eleme volt. A reform célja a Habsburg Birodalom gazdaságának és katonai erejének megerősítése volt.