I. Sándor jugoszláv király, aki 1914 és 1934 között Szerbia régense volt, egy meghatározó alakja volt a korabeli Balkán politikai életének. 1888. december 16-án született Cetinjében, Montenegróban, és 1934. október 9-én hunyt el Marseille-ben, Franciaországban.

Az első világháború kitörésekor, 1914. július 5-én vette át a régensi teendőket beteg apja, I. Péter király helyett. A háború alatt a szerb hadsereg parancsnoka volt, de a központi hatalmak megszállása miatt 1915 novemberétől 1918 decemberéig a királyi családdal és a kormánnyal együtt görögországi száműzetésben élt.

1921-ben, apja halála után, ő lett Jugoszlávia királya. Uralkodása alatt több jelentős változást hajtott végre, beleértve az 1929-es október 3-án bevezetett királyi diktatúrát, amely során az ország nevét a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságáról Jugoszláviára változtatta.

I. Sándor királyi diktatúrája alatt a belső politikai feszültségek fokozódtak, és ezek a feszültségek végül tragédiához vezettek. 1934. október 9-én Marseille-ben merénylet áldozata lett, amikor egy macedón nacionalista, Vlado Chernozemski meggyilkolta.

I. Sándor házasságot kötött Hohenzollern-Sigmaringen Mária román királyi hercegnővel, és három fiúgyermekük született: Péter, Tomiszláv és András. Uralkodása és élete a Karađorđević-ház, valamint a jugoszláv és szerb történelem fontos részét képezi.

I. Sándor 1921-1934-ig jugoszláv király és 1914-1921-ig szerb régens pénzverése a következőképpen alakult:
1920-ban a jugoszláv korona váltotta fel a szerb dinárt, amelyet az I. világháború alatt Sándor régensként vezetett be. A jugoszláv korona aranyfedezetű volt, és a latin monetáris unió tagja. A korona érméi Sándor arcképét viselték, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét írták rá.
1925-ben a jugoszláv korona helyébe a jugoszláv dinár lépett, amelynek értéke 1:1 arányban volt a koronával. A dinár érméi is Sándor arcképét viselték, de a Jugoszláv Királyság nevét írták rá, amelyet 1929-ben vezetett be. A dinár érméi többféle anyagból készültek, például ezüstből, nikkelből, alumíniumból és bronzból.
1931-ben a jugoszláv dinár leértékelődött, és 56,4 dinár lett egy angol font. A leértékelés után új érméket vertek, amelyek kisebbek voltak, és kevesebb nemesfémet tartalmaztak. I. Sándor arcképét viselő érmék mellett megjelentek a címeres érmék is, amelyek a jugoszláv állam jelképét ábrázolták.
1934-ben Sándor merénylet áldozata lett Marseille-ben, és fia, II. Péter örökölte a trónt. Emlékére vert érméken a király arcképe mellett a halála dátuma is szerepelt. II. Péter alatt vert érméken a fiatal király arcképe látható, aki 11 éves volt, amikor apja meghalt.