I. Sándor 1921-1934-ig jugoszláv király és 1914-1921-ig szerb régens pénzverése a következőképpen alakult:
1920-ban a jugoszláv korona váltotta fel a szerb dinárt, amelyet az I. világháború alatt Sándor régensként vezetett be. A jugoszláv korona aranyfedezetű volt, és a latin monetáris unió tagja. A korona érméi Sándor arcképét viselték, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét írták rá.
1925-ben a jugoszláv korona helyébe a jugoszláv dinár lépett, amelynek értéke 1:1 arányban volt a koronával. A dinár érméi is Sándor arcképét viselték, de a Jugoszláv Királyság nevét írták rá, amelyet 1929-ben vezetett be. A dinár érméi többféle anyagból készültek, például ezüstből, nikkelből, alumíniumból és bronzból.
1931-ben a jugoszláv dinár leértékelődött, és 56,4 dinár lett egy angol font. A leértékelés után új érméket vertek, amelyek kisebbek voltak, és kevesebb nemesfémet tartalmaztak. I. Sándor arcképét viselő érmék mellett megjelentek a címeres érmék is, amelyek a jugoszláv állam jelképét ábrázolták.
1934-ben Sándor merénylet áldozata lett Marseille-ben, és fia, II. Péter örökölte a trónt. Emlékére vert érméken a király arcképe mellett a halála dátuma is szerepelt. II. Péter alatt vert érméken a fiatal király arcképe látható, aki 11 éves volt, amikor apja meghalt.