IV. Béla az Árpád-ház egyik uralkodója volt. Édesapja, II. András halála után 1235-ben lépett a trónra. A korai években a kiegyezést kereste a nála erősebb szomszédos államokkal, mint a Habsburgokkal és a Bizánci Birodalommal. Ennek eredményeként sikerült stabilizálni a belpolitikai helyzetet, és békét kötött a közeli országokkal.
1241-ben azonban Mongol hadsereg inváziója rázta meg a birodalmat. A király vezetésével a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett a muhi csatában. Az ország hosszú évekre szétzilálódott, ő pedig menekülni kényszerült a tatár támadás elől, majd 1242-ben visszatért és elkezdte újjáépíteni az államot. Megalapította a királyi kancelláriát, amelynek feladata az írásbeliség előmozdítása és az államigazgatás modernizálása volt. Regnálása alatt a gazdasági élet fellendült Magyarországon, mivel elősegítette a kereskedelmet, a bányászatot és a pénzverést is. Támogatta a tudomány és a művészetek fejlődését.
1270-ben halt meg. Utódai közül csak Erzsébet érte meg a felnőtt kort, akit később szentté avattak.
IV. Béla uralkodása alatt a magyar ezüstpénz jobb volt, értékesebb és sokkal stabilabb az értékingadozások szempontjából, mint az azt megelőző másfélszáz évben.
Az éremverés a középkori Árpád-korban IV. Béla uralkodása idején érte el legmagasabb fejlődési szintjét, különösen az általa bevezetett új sorozatokban.
Az érmék előlapján, a legtöbb esetben, ülő királyi alak vagy koronás fő látható, bár más ábrázolások is előfordulnak. A hátlapok változatosak, gyakran címerképpel, Magyarország kettős keresztjével vagy néha a királynék címereivel van díszítve. Később, a bécsi denárok hatására, különböző állatalakok, szimbolikus képek és más ábrák is megjelentek díszitő elemként. Az érmék egy része körirat nélküli volt.
IV. Béla uralkodása alatt a nehezebb érmefajtákat hamarosan felváltották könnyebb pénzláb alapján veretett "finom ezüst" kis denárok. Az ezüstpénzek finomsága a legjobb XI. századi obolusok finomságának felelt meg. A rendezett pénzverés eredményeként korlátozták a friesachi denárok és a veretlen ezüst forgalmazását. Azonban a királyoknak hiányzott az a következetessége és határozottsága, amely a reformok sikeres végrehajtásához szükséges lett volna.
IV. Béla sem tudta megszüntetni az évi pénzújítás rendszerét.