II. Miksa (teljes nevén Miksa József) a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg volt.
I. Lajos bajor király és felesége, Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot, szüleinek összesen 9 gyermeke volt.
Ő lett Bajorország harmadik királya, apja, I. Lajos bajor király, 1848-as lemondásától 1864-es haláláig. Miksa a német politikában a “harmadik erőt” próbálta létrehozni, ami a kisebb államok bajor vezetésű szövetségét jelentette volna. Sajnos terve megbukott az osztrák, porosz és német ellenállás miatt. Miksa, hasonlóan elődeihez, szívén viselte a kultúra felvirágoztatását.
Nyughelye a Theatinusok templomában található Münchenben.
Miksa 1842. október 12-én vette feleségül a Hohenzollern-házból való Mária Friderika porosz királyi hercegnőt, Vilmos porosz királyi herceg leányát, III. Frigyes Vilmos porosz király unokahúgát. A házasságból két fiú született, mindkettejük a bajorok királya lett, de mindkettejükön úrrá lett az elmebaj:
Lajos (1845–1886, II. Lajos néven uralkodott 1864–1886 között).
Ottó (1848–1916, uralkodott 1886–1913 között. Nevében nagybátyja, Luitpold régens kormányzott).

II. Miksa József király, aki 1848-tól 1864-ig volt Bajorország uralkodója, nagy figyelmet fordított a pénzügyekre és a pénzverésre. 1848-ban bevezette a bajor aranykilót, amely 900/1000 finomságú volt. Ez a döntés jelentősen javította a bajor aranyrudak és érmék minőségét, és hozzájárult a bajor gazdaság stabilizálásához.

1855-ben létrehozta a Bayerische Notenbankot, amely a mai Német Nemzeti Bank elődje. A bank feladata volt a bajor valuta kibocsátása és a gazdaság pénzügyi stabilitásának biztosítása.

II. Miksa király pénzverései közül a legjelentősebbek a 10 és 20 forintos aranyérmék, amelyeket 1857-ben és 1858-ban vertek. Ezek az érmék kiváló minőségűek, és az egyik legszebb bajor pénzérmeként tartják számon.

II. Miksa  József király pénzügyi politikája hozzájárult a bajor gazdaság fejlődéséhez és a bajor állam megerősödéséhez.