Manuel Deodoro da Fonseca 1827.augusztus 5-én született Alagoas da Lagoa do Sulban, katonai családban.
1843-ban belépett a hadseregbe, és hamarosan kitüntette magát a Paraguayi háborúban (1864-1870).
A háború után gyorsan emelkedett a ranglétrán, és 1886-ban a Rio Grande do Sul tartomány katonai parancsnoka lett.
Fontos szerepet játszott a monarchia megdöntésében és a brazil köztársaság 1889. november 15-i kikiáltásában, Deodoro da Fonseca vezetésével a hadsereg puccsot hajtott végre, és elmozdította II. Péter császárt.
Kikiáltották a Brazília Köztársaságot, és Deodoro da Fonseca lett az első elnök.
Elnöksége alatt igyekezett megerősíteni a köztársaságot és modernizálni Brazíliát.
Bevezette a szövetségi alkotmányt, amely a hatalmat a szövetségi kormány és a tagállamok között osztotta meg.
Támogatta a rabszolgaság eltörlését, és 1888-ban aláírta az Arany Törvényt, amely felszabadította a maradék rabszolgákat.
Elnökségét számos kihívás sújtotta, beleértve a gazdasági nehézségeket, a politikai instabilitást és a katonai lázadásokat.
1891.november 23-án lemondott, miután konfliktusba került a kongresszussal.
1892.augusztus 23-án halt meg Rio de Janeiróban.
Brazília történetének egyik legfontosabb alakjaként tartják számon, aki kulcsszerepet játszott a monarchia megdöntésében és a köztársaság megalapításában.

Manuel Deodoro da Fonseca volt Brazília első köztársasági elnöke, aki 1889 és 1891 között töltötte be ezt a tisztséget. Az ő elnöksége alatt a brazil pénzverés során fontos változások történtek, amelyek hozzájárultak a köztársaság konszolidációjához és a gazdasági stabilitáshoz.

1889-ben, a monarchia megszűnésével és a köztársaság kikiáltásával új pénzverés kezdődött. Ebben az időszakban új brazil pénzérmék és bankjegyek jelentek meg, amelyek a köztársaság új szimbólumait és címereit tartalmazták. Ezek a változások jelképezték a köztársaság újjászületését és a monarchia végét.

1890-ben Deodoro da Fonseca elnök további pénzügyi reformokat vezetett be. Ezek a reformok az infláció és a gazdasági problémák elleni küzdelem részeként történtek. Az új pénzverési politika stabilabb pénzegységeket vezetett be, amelyek segítettek a gazdaság stabilizálásában.

Ezek a változások jelentősen hozzájárultak a brazil pénzrendszer stabilitásához és a köztársaság konszolidációjához. A stabil pénzrendszer lehetővé tette a gazdaság fejlődését és a befektetések vonzását.