IV. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1778. november 1. – Sankt Gallen, Svájc, 1837. február 7.) Svédország királya volt 1792-től 1809-ig. Azonban katonatisztek államcsínnyel lemondásra kényszerítették, így ő lett Finnország utolsó svéd uralkodója.

Gusztáv Adolf Stockholmban született 1778. november 1-jén. Ő volt III. Gusztáv svéd király és Zsófia Magdolna (V. Frigyes dán király lánya) első gyermeke. Születése körüli időszak botrányokkal övezett: szülei házasságát felbontották, és egy finn-svéd nemes, Adolf Fredrik Munck “tanácsaival” segítette a királyt. Ennek következtében néhányan úgy vélték, hogy valójában ő Gusztáv Adolf biológiai apja. A trónörökös nevelését anyja udvarhölgye, Maria Aurora Uggla, a liberális szemléletű Nils von Rosenstein és apja irányította. Tizennégy éves korában apja a stockholmi operában merénylet áldozata lett, és Gusztáv Adolf örökölte Svédország koronáját, nagybátyja, Károly herceg régenssége alatt.

Gusztáv Adolf népszerűségét csak növelte, amikor leváltotta nagybátyja gyűlölt tanácsadóját, Gustaf Adolf Reuterholmot.

1797. október 31-én feleségül vette Friderika Dorottyát, a badeni őrgróf unokáját. Bár ez megrontotta a viszonyt Oroszországgal, háborúig nem fajult a konfliktus, mert mind Gusztáv Adolf, mind I. Pál cár elsődleges ellenségének a forradalmi Franciaországot tartotta. Gusztáv Adolf józan, takarékos és istenfélő karakterként volt ismert. Politikai hozzáállása és népszerűsége miatt Finnország utolsó svéd uralkodójaként vonult be a történelembe.

Gusztáv Adolf március 29-én önként lemondott a trónról fia javára, de május 10-én a rendi gyűlés úgy döntött, hogy a király teljes vérvonalát kizárja az uralkodásból. Egyrészt a Gusztáv Adolf származását illető pletykák miatt, másrészt hogy elkerüljék a nagykorúvá váló trónörököstől várható megtorlást.
Így IV. Gusztáv Adolf, a “száműzött király”, 1830 körül Sankt Gallenben hunyt el, hagyva maga után érdekes és viharos életútját.

IV. Gusztáv Adolf svéd és finn király volt 1792 és 1809 között.

Finnország részeként veretett pénzek a svéd koronával, azaz svéd pénzveréssel történtek. Az érmék jellemzői, hogy a királyi pecséttel és dátumokkal rendelkeznek.