I. (Lotaringiai) Ferenc 1745-től 1765-ig volt német-római császár.
Lotaringiai Ferenc István 1708. december 8-án született Nancyban. Apja I. Lipót lotaringiai herceg volt, aki Lotaringia és Bar uralkodó hercegeként szolgált. Édesanyja Orléans-i Erzsébet Sarolta hercegnő volt, aki XV. Lajos király unokatestvére.
1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercegeként szolgált III. Ferenc néven.
1737-től Toscana nagyhercegeként uralkodott II. Ferenc néven.
1745-től haláláig, 1765-ig volt a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven.
Lotaringiai Ferenc István toszkánai nagyherceg 1736. február 12-én Bécsben ünnepélyes keretek között feleségül vette Mária Terézia osztrák főhercegnőt, a későbbi magyar és cseh királynőt. A szokásos dinasztikus érdekházasságokkal szemben ez igazi szerelmi házasság volt. Házasságukból 16 gyermek született, velük létrejött a Habsburg–Lotaringiai-ház.
Gyermekei között szerepel II. József német-római császár és Mária Antoinette francia királyné.
1765.augusztus 18-án hunyt el Innsbruckban. Nyughelye a bécsi Császári kriptában található.
Ferencet a német-római császári trónon fia, II. József császár követte, aki Mária Terézia halála után (1780-tól) a magyar és cseh királyi címet is örökölte.
I. Ferenc uralkodása alatt a Habsburg Birodalom jelentős politikai és kulturális fejlődésen ment keresztül.

I. (Lotaringiai) Ferenc császár 1745-től 1765-ig uralkodott a Német-Római Birodalomban. Uralkodása alatt a pénzverés továbbra is a bécsi udvar kezében maradt, és a császári pénzverde Bécsben működött.

Ferenc császár pénzverése nem hozott jelentős változtatást a korábbi gyakorlathoz képest. A fő pénznem továbbra is a darabos arany, a dukát volt, de a császár számos kisebb értékű pénzt is veretett. Az ezüstpénzek közül a leggyakrabban veretett érme a tallér volt, de verettek 1/2, 1/4, 1/8 és 1/16 tallérokat is. A rézpénzek közül a leggyakrabban veretett érme a krajcár volt, de verettek 1/2 és 1/4 krajcárokat is.

Ferenc császár pénzverése művészi szempontból is értékkel bír. A császári pénzérmékre jellemző volt a szépen kidolgozott ábrázolás, és a pénzverési technológia is fejlődött.
Ferenc császár dukátjain a császár arcképe és a császári címer látható. A dukátok súlya 3,5 gramm, tiszta arany tartalmuk pedig 986,67%.
A császár tallérjain a császár arcképe és a császári címer látható. A tallérok súlya 28,066 gramm, tiszta ezüst tartalmuk pedig 889,00%.
Krajcárjain a császári címer látható. A krajcároknak többféle változata is ismert, ezek közül a leggyakrabban veretett változat súlya 2,49 gramm, tiszta réz tartalma pedig 960,00%.

Ferenc császár pénzverése fontos szerepet játszott a Német-Római Birodalom pénzügyi rendszerében. A császári pénzérmék széles körben elterjedtek a birodalomban, és hozzájárultak a gazdasági fejlődéshez.