II. Husrau uralkodása alatt a Szászánida Birodalom pénzverése jelentős változásokon ment keresztül. A korai időszakban (590-602) a drachma volt a fő érem, amelynek súlya 4,2 gramm volt és 90-95% ezüstöt tartalmazott. A drachma mellett réz dirhamokat is vertek, amelyek súlya 3,9 gramm volt.
602-ben, a bizánci-perzsa háború kitörésekor II. Husrau bevezette a kavad drachmát, amelynek súlya 4,0 gramm volt és 80-85% ezüstöt tartalmazott. A kavad drachma verése 628-ig, II. Husrau haláláig folytatódott.
A kavad drachma mellett II. Husrau uralkodása alatt más típusú érméket is vertek, beleértve :dinar: arany érme, súlya 4,4 gramm, fals: réz érme, súlya 1,2 gramm, nusf-dirham: fél dirham, súlya 1,95 gramm. Az érméken II. Husrau nevét és címét tüntették fel.
II. Husrau pénzverése fontos szerepet játszott a Szászánida Birodalom gazdaságában. Az érmék kereskedelmi célokra és adófizetésre is használatosak voltak. A kavad drachma a birodalom legelterjedtebb érméjévé vált, és még évszázadokkal II. Husrau halála után is verték.