Taishō császár, Japán 123. uralkodója volt, aki 1912-től 1926-ig uralkodott. Személyes neve Yoshihito volt, és az uralkodása alatt Japán folytatta gazdaságának modernizálását. Yoshihito koronahercegként 1889. november 3-án lett kikiáltva, miután két idősebb testvére meghalt. A trónra 1912. július 30-án lépett.

A Taishō császár gyermekként beteges volt, és politikai szerepe szinte elhanyagolható volt. Későbbi éveiben mentálisan zavarttá vált, és fia, a koronaherceg (későbbi császár) Hirohitot 1921-ben regens herceggé nevezték ki. Uralkodása idején, amelyet Taishō-kornak neveznek, Japán külpolitikája a nyugati hatalmakkal, különösen Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal barátságos volt. Belföldön egyre inkább parlamenti eljárásokat alkalmaztak, és kiszélesítették a választójogot. Az adókötelezettségű szavazásra jogosultság csökkentésével több választót vontak be, és 1925-ben teljesen eltörölték.
A Taishō-korban virágzott a pártok közötti politika, és a munkavállalókat kedvező törvényeket fogadtak el. Japán továbbra is nyomást gyakorolt Kínára gazdasági és politikai engedményekért, és olyan szerződéseket kötött nyugati országokkal, amelyek elismerték érdekeit Koreában, Mandzsúriában és Kína többi részén. A Taishō-kor végén bekövetkezett gazdasági válság sok szenvedést okozott a vidéki Japánban.

A császár egészségi állapota miatt visszavonultan élt, és 1926. december 25-én, 47 éves korában szívrohamban hunyt el Hayamában, miután tüdőgyulladással küzdött. Utóda fia, Hirohito császár lett.
Kudzsó Szadako (九条節子, Kudzsó Szadako, 1884. június 25. – 1951. május 17.), Taisó császár felesége és Sóva japán császár anyja volt.

Taishö japán császár uralkodása alatt, 1912-től 1926-ig, a japán pénzverésben számos fontos változás történt.
1914-ben, az első világháború kitörése után, a japán kormány befejezte az ezüstpénzek kibocsátását. Ez a döntés annak volt köszönhető, hogy az ezüst ára a háború alatt jelentősen emelkedett, és a kormány nem tudta biztosítani az ezüstpénzek értékének stabilitását.
1917-ben a japán kormány csökkentette az aranypénzek értékét. Ez a döntés szintén az első világháborúval függött össze, mivel a háború alatt az arany ára jelentősen emelkedett. A változásnak köszönhetően az 1 arany jenyi értékét 250 helyett 200 senre csökkentették.
Taishö uralkodása alatt bevezették a 10 sen értékű ezüstpénzt, valamint az 1 és 5 yen értékű aranyérméket.
A rézpénzek továbbra is fontos szerepet játszottak a japán pénzrendszerben.
A Taishö-kori pénzverés jelentős hatással volt a japán gazdaságra. Az ezüstpénzek kibocsátásának befejezése és az aranypénzek értékének csökkentése hozzájárult a japán pénzrendszer stabilitásának megőrzéséhez. Az új érmek bevezetése pedig segített a japán gazdaság modernizálásában.