I. Konstantin görög király, teljes nevén Κωνσταντῖνος A’, Βασιλεὺς τῶν Ἑλλήνων, 1913-tól 1917-ig, majd 1920 és 1922 között uralkodott Görögországban. Született 1868. augusztus 2-án Athénben, és elhunyt 1923. január 11-én Palermóban.
I. Konstantin I. György görög király és Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnő fia volt.
Katonai és tudományos kiképzésben részesült, a lipcsei egyetemen jog- és államtudományokat tanult.
Mint trónörökös, részt vett az 1896. évi nyári olimpiai játékok szervezésében.
1897-ben a görög hadsereg főparancsnokaként vett részt a háborúban, amelynek szerencsétlen kimenetele miatt bírálat érte.
1909-ben, Elefthériosz Venizélosz kormányra jutása után, ismét népszerűvé vált a nép körében, és 1911-ben a hadsereg főfelügyelőjévé nevezték ki.
Az első Balkán-háború kitörésekor, 1912-ben, ismét főparancsnokként szolgált.
1913. március 18-án lépett trónra, miután elődje, I. György meggyilkolása után királlyá koronázták. Első uralkodási ideje alatt Görögország területileg megnövekedett a Balkán-háborúk eredményeként. 1917-ben lemondott a trónról, de 1920-ban visszatért, és 1922-ig uralkodott.
Felesége Zsófia porosz királyi hercegnő volt, és hat gyermekük született: György, Sándor, Ilona, Pál, Irén és Katalin.
I. Konstantin uralkodása alatt Görögország fontos változásokon ment keresztül, beleértve a területi bővülést és a politikai instabilitást, amelyek jelentős hatással voltak a modern görög állam fejlődésére.

I. Konstantin uralkodása Görögország történelmének egy zavaros időszakára esett, két Balkán-háborúval és az első világháború kitörésével. Pénzverése tükrözi ezeket a kihívásokat, és betekintést enged a korabeli görög gazdaságba és politikába.

Érmék: 1, 2, 5, 10 és 20 drachma: Ezek a leggyakoribb érmék, melyeket Konstantin uralkodása alatt vertek. Bronzból, ezüstből és aranyból készültek. A király portréja mellett a görög címer és az évszám is szerepelt rajtuk.
50 drachma: Ezüst emlékérme, melyet az 1913-as Balkán-háborúk győzelmének emlékére vertek.
100 drachma: Arany emlékérme, melyet az 1916-os athéni olimpiai játékok tiszteletére vertek. (Az olimpiai játékokat végül az első világháború miatt elhalasztották.)

Papírpénz: 1, 5, 10, 25 és 50 drachma: Bankjegyek, melyeket a Görög Nemzeti Bank bocsátott ki. A király portréja mellett a görög címer és az érték is szerepelt rajtuk.
Az első világháború alatt a görög gazdaság nehézségekkel küzdött, emiatt a papírpénz értéke csökkent.