I. Lajos bajor király, teljes nevén Lajos Károly Ágost (németül: Ludwig Karl August), 1786. augusztus 25-én született Strasbourgban, és 1868. február 29-én hunyt el Nizzában. A Wittelsbach-ház pfalz–zweibrückeni ágából származott, apja IV. Miksa József bajor választófejedelem, majd I. Miksa néven bajor király volt, édesanyja pedig Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő.

1825-től 1848-ig uralkodott Bajorországban, és az ő nevéhez fűződik München városának művészeti központtá való fejlesztése. Uralkodása alatt a város jelentős építkezések helyszíne volt, és számos művészeti intézményt alapított. Szabadelvű német hazafiként ismerték, de hatalomra jutása után inkább konzervatív irányvonalat követett.

Felesége Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő volt, és gyermekeik között két további király is született: II. Miksa bajor és I. Ottó görög király. I. Lajos 1848-ban lemondott a trónról, és ezzel fia, II. Miksa került a bajor trónra.

Magánemberként élt, de továbbra is a művészetek nagy támogatója maradt. 1868-ban halt meg Nizzában, ahol a telet töltötte. Testét a müncheni Szent Bonifác-apátságban helyezték örök nyugalomra, 1857 óta ott nyugvó felesége, Terézia királyné mellett.
I. Lajos életét és uralkodását a művészetek iránti szenvedélye, valamint politikai és társadalmi változások iránti nyitottsága jellemezte, amelyek jelentős hatással voltak Bajorország és Európa történelmére.

I. Lajos 1825-ben lépett trónra, miután apja, I. Miksa lemondott. Lajos művészetpártoló király volt, aki München városát tette a Bajor Királyság művészeti központjává.
Lajos pénzverése a bajor forintot használta, amely 1806-ban került bevezetésre, mint a Rajnai Szövetség egységes pénzneme. A bajor forint 60 kreuzernek felelt meg, és aranyból, ezüstből, rézből és billonból készült.
Lajos pénzein általában a király portréja, címere, neve és uralkodási éve szerepelt. A pénzek hátoldalán gyakran a bajor oroszlán, a Wittelsbach-ház jelképe, vagy a bajor lobogó látható .
I. Lajos pénzverése a német aranymárka bevezetéséig, 1873-ig tartott, amikor Bajorország csatlakozott a Német Császársághoz. A bajor forintot 1:1,75 arányban váltották át aranymárkára.
I. Lajos  király pénzei ma ritkaságszámba mennek, és magas gyűjtői értékkel bírnak. A pénzek különböző méretűek, formájúak és súlyúak voltak, attól függően, hogy milyen fémötvözetből készültek, és milyen értékűek voltak.