I. Abdullah jordán király, aki a Hasimita dinasztia tagja volt, 1921-től 1946-ig volt jelentős alakja a Közel-Kelet történelmében. Született 1882-ben Mekkában, és az Oszmán Birodalom idején nevelkedett Isztambulban. Korai éveiben részt vett az arab nacionalista mozgalomban, amely az arab területek függetlenségét szorgalmazta az Oszmán Birodalomtól.

1916-ban fontos szerepet játszott az arab felkelés kirobbantásában, amely az oszmán uralom ellen irányult. 1920-ban az iraki kongresszus királlyá kiáltotta ki Irakban, de ő visszautasította a trónt, amelyet később öccse, Faisal I kapott meg.

Transzjordánia emírként 1921-től kezdve Abdullah fokozatosan tárgyalt a jogi szeparációról Transzjordánia és Nagy-Britannia mandátuma között. Célja egy egyesített arab királyság létrehozása volt, amely magában foglalná Szíriát, Irakot és Transzjordániát. A második világháború alatt szorosan együttműködött az Egyesült Királysággal, és hadserege, az Arab Légió részt vett a brit csapatok szíriai és iraki megszállásában 1941-ben.

1946-ban Transzjordánia függetlenné vált, és Abdullaht május 25-én koronázták meg Ammanban. Ő volt az egyetlen arab vezető, aki elfogadta az ENSZ 1947-es Palesztina felosztását zsidó és arab államokra. Az 1948-as izraeli háborúban seregei elfoglalták Palesztina Jordán folyó nyugati részét, amelyet később Nyugati Partnak neveztek, és megszállták Kelet-Jeruzsálemet, beleértve az Óvárost is. Két évvel később annektálta a Nyugati Partot a királyságba, amelynek következtében az ország nevét Jordániára változtatta.

Abdullah népszerűsége csökkent, és 1951-ben egy palesztin nacionalista meggyilkolta. Az ő uralkodása alatt Jordánia fontos szerepet játszott a régió politikai alakulásában, és hatása ma is érezhető a közel-keleti geopolitikában.

I. Abdullah jordán király 1921 és 1951 között uralkodott Jordánia felett, először emírként, majd 1946-tól királyként. A pénzverése során többféle érmét bocsátott ki, amelyek a brit mandátum, a függetlenség és a palesztin területek megszállása alatt változtak.
Az 1920-as években Abdullah emír érméi a brit mandátum alatt álló Palesztina érméivel voltak azonosak, amelyek a brit font alrendszere voltak. Ezek az érmék arab és héber feliratokkal rendelkeztek, és a brit korona címere volt rajtuk.
A 1930-as években Abdullah emír új érméket vezetett be, amelyek a Transzjordániai dinár nevet kapták, és a brit fonttal voltak egyenértékűek. Ezek az érmék arab és angol feliratokkal rendelkeztek, és a hasemita címer volt rajtuk.
A 1940-es években Abdullah emír további érméket bocsátott ki, amelyek a Transzjordániai filsz nevet kapták, és a Transzjordániai dinár alrendszere voltak. Ezek az érmék arab és angol feliratokkal rendelkeztek, és a hasemita címer mellett Abdullah arcképe is szerepelt rajtuk.
1946-ban Abdullah emír királlyá vált, és az ország nevét Jordániára változtatta. Az új királyi érmék a Jordániai dinár és a Jordániai filsz nevet kapták, és a brit fonttal maradtak egyenértékűek. Ezek az érmék arab és angol feliratokkal rendelkeztek, és a hasemita címer mellett Abdullah arcképe is szerepelt rajtuk.
1948-ban Jordánia megszállta a palesztin területek egy részét, és az ottani érméket átvette. Ezek az érmék a Palesztinai font és a Palesztinai mils nevet viselték, és a brit font alrendszere voltak. Ezek az érmék arab, héber és angol feliratokkal rendelkeztek, és a brit korona címere volt rajtuk.
1950-ben Jordánia bekebelezte a megszállt palesztin területeket, és az ottani érméket lecserélte. Az új érmék a Jordániai dinár és a Jordániai filsz nevet viselték, és a brit fonttal maradtak egyenértékűek. Ezek az érmék arab és angol feliratokkal rendelkeztek, és a hasemita címer mellett Abdullah arcképe is szerepelt rajtuk.
1951-ben Abdullah királyt meggyilkolták, és fia, Talal követte a trónon.