II. Konstantin görög király 1964 és 1973 között uralkodott Görögországban. Született 1940. június 2-án, Pszihikóban, Athén mellett, és 2023. január 10-én hunyt el.
Apja Pál görög királyi herceg volt, I. Konstantin király és Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő harmadik fia. Édesanyja Friderika Lujza hannoveri hercegnő, Ernő Ágost braunschweigi herceg és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő leánya, II. Vilmos német császár unokája.
Apja, Pál király halála után, 1964. március 6-án lépett trónra.
Uralkodása idején több politikai zűrzavar is történt. 1965-ben menesztette miniszterelnökét, Jórgosz Papandréut, mert attól tartott, hogy a hadseregbe baloldali eszmék szivárognak be. 1967-ben egy katonai puccs megelőzte a tervezett parlamenti választást, és Konstantin ellenpuccsal próbálkozott, de ez kudarcba fulladt, és Rómába menekült.
A katonai rezsim átvette a hatalmat, és 1973. június 1-jén a monarchiát eltörölve kikiáltották a köztársaságot. Ezt a lépést egy népszavazás is megerősítette.

Felesége Anna-Mária dán hercegnő. Több  gyermekük született: Alexandra görög és dán hercegnő, Pál görög koronaherceg, Miklós görög és dán herceg, Teodóra görög és dán hercegnő, valamint Fülöp görög és dán herceg.

1960-ban, Rómában aranyérmet szerzett vitorlázásban a Sárkányhajó kategóriában.
II. Konstantin élete és uralkodása során jelentős hatással volt Görögország történelmére, és az ország modern történetének egyik meghatározó alakjaként tartják számon. A királyi család tagjaként és sportolóként is maradandót alkotott.

II. Konstantin (Κωνσταντίνος Β') görög király pénzverése 1964 és 1973 között tartott. Az általa kibocsátott pénzek a görög drachma nevű fizetőeszköz voltak. Az érmék és bankjegyek különböző névértékek voltak, és az akkori politikai és gazdasági körülményeknek megfelelően került forgalomba.

Az 1973-as görög államszerváltás után az új köztársasági rendszer megszüntette a királyi pénzverést, és a korábbi pénzeket kivonták a forgalomból.