1861. február 26-án született Bécsben, Ferdinánd Miksa Károly Lipót Mária néven. A Szász-Coburg-Gothai-házból származott, apja Ágost szász–coburg–koháry herceg, anyja Clémentine d'Orléans hercegnő volt.

Ifjúkorában katonai pályafutásra készült, és az osztrák-magyar hadseregben szolgált.
1881-ben Brazíliába utazott testvérével, Ágosttal, ahol természettudományi kutatásokat végeztek. Nagy előszeretettel foglalkozott a madártannal, és tudományos munkái is megjelentek a témában.

1887-ben III. Sándor orosz cár koronázásán Moszkvában képviselte családját.
Ugyanebben az évben, Sándor bolgár fejedelem lemondása után a trnovói nemzetgyűlés Ferdinándot választotta fejedelemmé.
Augusztus 14-én Trnovóban megesküdött az alkotmányra.

Ferdinánd fejedelem uralkodása alatt Bulgária új korszaka kezdődött. Rövid idő alatt megszilárdította hatalmát, és az ország békés fejlődésnek indult.
Ferdinánd kétszer nősült. Első felesége Mária Lujza pármai hercegnő volt, akitől négy gyermeke született, Borisz nevű fia , később III. Borisz néven bolgár cár lett. Mária Lujza korai halála után Ferdinánd Eleonóra német hercegnőt vette feleségül.

1896-ban I. Abdul Hamid oszmán szultán elismerte Ferdinándot fejedelemnek, és Kelet-Rumélia kormányzásával is megbízta.
Ezt követően Ferdinánd körutat tett az európai udvaroknál, ahol mindenütt barátságos fogadtatásban részesült.

Az első világháború során Ferdinánd a Központi hatalmak oldalán állt Bulgáriával.
A háború elvesztése után, 1918. október 3-án lemondásra kényszerült. A száműzetésbe vonult, a németországi Coburgban halt meg 1948. szeptember 10-én.
I. Ferdinánd Bulgária történelmének egyik legmeghatározóbb uralkodója volt. Uralkodása alatt az ország jelentős gazdasági és kulturális fejlődést ért el.
Ugyanakkor kritikát is kapott a Balkán-háborúkban és az első világháborúban játszott szerepéért.
Ferdinándot "a Balkán rókája" ragadványnéven is illették. Szakértő madarász volt, és több tudományos munkát is írt a madártanról. Nagy művészetpártoló volt, és jelentősen hozzájárult a bolgár kultúra fellendüléséhez.

I. Ferdinánd bolgár fejedelem 1887 és 1908 közötti pénzverése során változatos érméket bocsátott ki. Ezek az érmék különböző névértékekkel és kialakításokkal rendelkeznek, és általában a bolgár monarchia szimbólumait és jelképeit tartalmazzák. Az érmék az 1887-es trónra lépésétől kezdve a 1908-ig terjedő időszakot ölelte fel, és kifejezésre juttatták a bolgár monarchia gazdasági és politikai helyzetét az adott korszakban.

I. Ferdinánd bolgár cár 1908-1918 között pénzérméket veretett, melyek a bolgár királyság korszakát és uralkodását tükrözték. Ezek az érmék általában a cár portréját vagy a bolgár állam címerét mutatták be. Az 1915-ös érmék különösen emlékezetesek, mivel azokon a király és a carigrádi pátriárka képe is szerepel. Az 1918-as évek végére a bolgár cár elhagyta trónját, és így az érmeverés is leállt.