Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837. június 20-ától, India császárnője 1876. május 1-jétől haláláig.

Viktória Eduárd kenti és strathearni hercegnek, III. György brit király negyedik fiának egyetlen gyermeke volt. A király és a kenti herceg is 1820-ban hunyt el, ezért Viktória német származású anyja, Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő szigorú felügyelete alatt nevelkedett. 18 évesen lépett trónra, miután nagybátyja, IV. Vilmos örökös nélkül elhunyt. Az Egyesült Királyság ekkor már alkotmányos monarchia volt, melyben az uralkodónak csak jelképes hatalma volt. Viktória mégis nagy befolyással rendelkezett, hiszen nyomást tudott gyakorolni a kormány politikájára, és beleszólt a miniszterek kinevezésébe.

Még életében nemzeti szimbólummá vált, és úgy tekintettek rá, mint a szigorú erkölcsi elvek megtestesítőjére. 1840-ben házasodott össze unokatestvérével, Albert szász-coburgi és gothai herceggel. Kilenc gyermekük és 34 unokájuk közül 26 a kontinens különböző országainak uralkodói és nemesi családjaiba házasodott be. Ezzel érdemelte ki Viktória királynő az „Európa nagyanyja” becenevet. Albert herceg 1861-ben bekövetkezett halála után Viktória mély depresszióba süllyedt, és kerülte a nyilvánosságot . Hónapokig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és ettől kezdve élete végéig gyászruhát hordott. Haláláig őrizte a férje emlékét, és rengeteget tett annak érdekében, hogy Albertet méltó módon megőrizze az angol emlékezet. Bezárkózása következtében a republikanizmus átmenetileg megerősödött, de uralkodása második felében megint népszerű lett.

63 évig és 7 hónapig tartó királysága miatt az ükunokája, II. Erzsébet mögött a második leghosszabb ideig uralkodó brit-angol koronás fője volt, és ott szerepel minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodói között. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ez volt az ipari, kulturális, politikai, tudományos és katonai változások kora az Egyesült Királyságban, amelyet a Brit Birodalom további terjeszkedése fémjelzett. Ennek során a birodalom területe megháromszorozódott, és elérte a 25 900 000 km²-t, fennhatósága alá összesen 410 millió ember tartozott. Az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává. Ő volt a Hannoveri-ház utolsó uralkodója. Fia és utóda, VII. Eduárd volt a Szász–Coburg–Gothai-ház megalapítója.

Agyvérzés következtében, 1901. január 22-én, 81 éves korában hunyt el. Fia, a jövendőbeli VII. Eduárd brit király és legidősebb unokája, II. Vilmos német császár állt az ágya mellett.[
A temetését február 2-án, tartották a Windsor-palota Szent György-kápolnájában, és miután két napig a ravatalon feküdt, Albert mellé helyezték örök nyugalomra a Frogmore Mauzóleumba, a Windsori Nagy Parkban. Amikor behelyezték a sírboltba, havazni kezdett.

Viktória királynő uralkodása alatt (1837-1901) a brit pénzverés rendszere jelentős változásokon ment keresztül. Elindult az arany- és ezüstpénzek tömeges verése, és az arany és ezüst egységes rendszere lépett érvénybe.

Viktória korában a pénzeken a királynő arcképe és címere jelent meg. Az arcképe az évek során változott, ahogy az uralkodása hosszabbodott.

Az uralkodása elején a penny, azaz egy penny érme még ezüst volt, de később nikkelre váltottak, és az érme fehérítésére is sor került.

Az arany szuverének (sovereigns) népszerűek voltak Viktória uralkodása alatt. Ezeket aranyból verve használták a kereskedelemben.

Viktória idején több pénzverő intézet is működött az Egyesült Királyságban, például a Royal Mint, ahol arany- és ezüstpénzeket állíttatott elő.

Az uralkodása idején Nagy-Britannia birodalma hatalmas területekre terjedt ki, és számos helyen hoztak létre pénzverő intézeteket, ahol a helyi pénzeket is veretni lehetett a királynő képével.

Viktória királynő pénzverése számos változást hozott a brit pénzrendszerben, és az általa használt arany és ezüstpénzek ikonikusak lettek a korabeli pénzügyi világban.