II. Guttenberg János 1684-ben lépett trónra Würzburgi Püspökként. Pénzverése a korábbi püspökök pénzverésével összehasonlítva jelentős változást hozott. Guttenberg János ugyanis az 1680-as években elindult gazdasági fellendülést igyekezett támogatni a pénzverés megreformálásával.

Guttenberg János pénzverése három fő típusra osztható:
Forgalmi pénzek, ezek a pénzek a mindennapi kereskedelemben és fizetésben használtak. A leggyakrabban veretett címletek az 1/2 pfennig, 1 pfennig, 1/2 krajcár, 1 krajcár, 2 krajcár, 5 krajcár, 10 krajcár, 1/2 silling, 1 silling és 2 silling voltak.
Töredékpénzek, a forgalmi pénzek mellett használtak, hogy a kisebb összegeket is pontosabban lehessen kifizetni. A leggyakrabban veretett töredékpénzek a 1/4 pfennig, 1/8 pfennig és 1/16 pfennig voltak.
Érmedarabontok, ezeket az érméket különleges alkalmakkor verték, például a püspök megválasztása vagy trónra lépése alkalmából.

Guttenberg János pénzverése a következő szempontok szerint tért el a korábbi püspökök pénzverési gyakorlatától, jó minőségűek voltak, és nem tartalmaztak túl sok szennyeződést, általában kör alakúak, és nem voltak olyan eltérőek a többi német érmétől, Guttenberg János pénzei  a szokásos súlyúak voltak.
A püspök pénzei általában az arcképét vagy monogramját ábrázolták.

Guttenberg János pénzverése jelentősen hozzájárult a Würzburgi Püspökség gazdasági fellendüléséhez. A jó minőségű és megbízható pénzek megkönnyítették a kereskedelmet és a fizetéseket, ami kedvezően hatott a gazdaságra.