1844. augusztus 17. Ankobarban, Soában, Etiópiában született, elhunyt: 1913. december 12. Addisz-Abebában, Etiópiában.
Nyughelye: II. Menelik Mauzóleum, Baeta Le Mariam kolostortemplom, Addisz-Abeba.

II. Menelik, eredeti nevén Szahle Mariam, Etiópia császára és Soa királya, az Etióp Császárság egyik legnagyobb uralkodója volt. Hatalmas hódításokat ért el, és megállította az olaszokat az aduai csatában 1896-ban. Ezen eseménynek köszönhetően csak Etiópia tudta megőrizni függetlenségét Afrikában, Libéria mellett.
Menelik ősi soai uralkodócsalád leszármazottja volt. A dinasztia megalapítói, Aszfa Vosszen és Szahla Szelasszé négus, amhara uralom alá hajtották Soát és az ott letelepült oromo népességet.
Apja, Hajla-Malakot, Tevodrosz 1855-ös hadjárata idején meghalt. Menelik azonban nem volt hajlandó behódolni Tevodrosznak, ezért elmenekült. Később elfogták, de sikerült megszöknie, és ekkor kezdődött uralkodása Soában.

Menelik az utolsó etióp uralkodó, akinek a nevéhez jelentős hódítások, a birodalom határainak tágítása fűződik. Pacifikálta a Soában letelepedett, és ősei által leigázott oromo területeket.
Délnyugaton, Welega tartományban a gurágék fegyveresen is ellenálltak, de Menelik továbbra is terjeszkedett. Így történhetett meg, hogy csak Etiópia tudta megőrizni függetlenségét Afrikában.

Házastársai között volt Altas, Emjat Bafana, és Taitu. Menelik II háromszor házasodott, de egyik feleségétől sem született hivatalosan elismert gyermeke. Azonban híres arról, hogy több nőtől, akik nem voltak a feleségei, számos gyermeket nemzett, és hármat közülük elismerte sajátjának. A házasságokon kívüli kapcsolatai is fontosak voltak az életében, és ezekből született gyermekek is részei lettek az ő családjának. Gyermekei között szerepel Zauditu császárnő.
Menelik emlékezetes uralkodó volt, aki Etiópiát a történelem során meghatározó módon formálta.

II. Menelik etióp császár 1889-1913 közötti uralkodása alatt jelentősen fejlődött Etiópia gazdasága és pénzügyei. A császár 1893-ban bevezette a birodalmi birr nevű pénznemet, amely a korábbi, feudális rendszerben használatos helyi pénzek helyettesítésére szolgált.

A birr kezdetekben ezüstből készült, de később aranyból és rézből is vertek pénzérméket. A császár uralkodása alatt számos új pénzverdét is nyitottak, hogy kielégítsék a növekvő keresletet.

A pénzverdékben ezüstből, aranyból és rézből vertek pénzérméket. Az ezüstérmék a birr alapját képezték, az aranyérmék pedig magasabb értékűek voltak, és a befektetésekre szolgáltak. A rézérméket pedig alacsonyabb értékű vásárlásokhoz használták.

Menelik pénzverése fontos mérföldkő volt Etiópia modernizációjában. A birr bevezetése és a pénzügyi rendszer fejlődése segített a császárnak megerősíteni a birodalmat és növelni a kereskedelmet.