Meiji császár, aki Mutsuhito néven született 1852. november 3-án, Japán 122. császára volt, aki 1867-től haláláig, 1912. július 30-ig uralkodott. Uralkodása alatt Japán átalakult egy elszigetelt feudális államból egy modern ipari nagyhatalommá, amit a Meiji-restaurációnak neveznek.

A Meiji-restauráció során Japán számos gyors változáson ment keresztül, amelyek közé tartozott a politikai, gazdasági és társadalmi reformok bevezetése, valamint a nyugati technológiák és kormányzati rendszerek átvétele. Meiji császár uralkodása idején Japán megnyitotta kapuit a külvilág felé, és felgyorsította modernizációs folyamatát, hogy lépést tudjon tartani a nyugati hatalmakkal.

Az uralkodó személyesen is támogatta a modernizációt, és aktív szerepet vállalt az új intézmények létrehozásában, mint például a kabinetrendszer (1885), a Meiji alkotmány (1889) és a Diéta (1890) megnyitása. A Sino-Japán (1894–95) és az Orosz-Japán (1904–05) háborúk idején is fontos szerepet játszott.

Meiji császár halála után Japán már egy olyan nemzet volt, amely jelentős befolyással bírt a világ színpadán, és az ő uralkodása alatt tett lépések megalapozták a modern Japán alapjait. A császár maga is a nyugati és japán kultúra ötvözetét képviselte; nyugati ruhákat viselt és nyugati stílusú ételeket fogyasztott, ugyanakkor élete során 100 000 hagyományos japán stílusú verset is írt.

Masako Ichijō (一条勝子, Ichijō Masako, 1849. május 9. – 1914. április 9.), aki 1867-ben vette fel a császári keresztnevet Haruko (美子) és posztumusz Dowager Shōken császárné (昭憲皇太后[1], Shōken-kōtaigō), Meidzsi japán császár felesége volt. Ő volt az egyik alapítója a Japán Vöröskereszt Társaságnak, amelynek jótékonysági munkája ismert volt az első kínai-japán háború alatt.
Haruko és Meiji császár esküvőjét hivatalosan 1869. január 11-én tartották meg. Több száz év után ő volt az első császári hitves, aki megkapta a nyōgō és a kōgō (szó szerint a császár felesége, lefordítva: "császárné hitvese") címet. Hamarosan azonban kiderült, hogy nem tud gyermekeket szülni. Meidzsi császárnak azonban már 12 gyermeke született 5 ágyastól: a japán monarchiában szokás szerint Haruko császárné örökbe fogadta Josihitót, férje legidősebb fiát Yanagihara Naruko-tól, aki koronaherceg lett.

Meiji császár uralkodása alatt Japán pénzverése jelentős változásokon ment keresztül. A császárság előtti időszakban a japán pénzverést a hanok, azaz a feudális államok által uralt területek irányították. A hanok saját pénzüket verték, és gyakran különböző anyagokból és méretekben készítették őket. Ez a rendszer megnehezítette a kereskedelmet és a gazdaság fejlődését.

Meiji császár 1868-ban bevezette az egységes pénzverést Japánban. Az új pénzrendszert a nyugati mintára alakították ki, és a császárság által kiadott egységes valutát, a jent vezették be. A jen mellett a császárság számos más kisebb értékű érmetípust is veretett.

A Meiji-korszak pénzverése jelentősen hozzájárult Japán modernizációjához. Az egységes pénzrendszer megkönnyítette a kereskedelmet és a gazdaság fejlődését. A nyugati mintára készült érmék pedig Japánt a modern világ részévé tették.
A Meiji-korszak pénzverése jelentősen hozzájárult Japán felemelkedéséhez a 20. században.