Taishö japán császár uralkodása alatt, 1912-től 1926-ig, a japán pénzverésben számos fontos változás történt.
1914-ben, az első világháború kitörése után, a japán kormány befejezte az ezüstpénzek kibocsátását. Ez a döntés annak volt köszönhető, hogy az ezüst ára a háború alatt jelentősen emelkedett, és a kormány nem tudta biztosítani az ezüstpénzek értékének stabilitását.
1917-ben a japán kormány csökkentette az aranypénzek értékét. Ez a döntés szintén az első világháborúval függött össze, mivel a háború alatt az arany ára jelentősen emelkedett. A változásnak köszönhetően az 1 arany jenyi értékét 250 helyett 200 senre csökkentették.
Taishö uralkodása alatt bevezették a 10 sen értékű ezüstpénzt, valamint az 1 és 5 yen értékű aranyérméket.
A rézpénzek továbbra is fontos szerepet játszottak a japán pénzrendszerben.
A Taishö-kori pénzverés jelentős hatással volt a japán gazdaságra. Az ezüstpénzek kibocsátásának befejezése és az aranypénzek értékének csökkentése hozzájárult a japán pénzrendszer stabilitásának megőrzéséhez. Az új érmek bevezetése pedig segített a japán gazdaság modernizálásában.