Ottó, Bajorország királya, 1886-tól 1913-ig uralkodott, 1848. április 27-én született Münchenben II. Miksa és Mária Friderika porosz királyi hercegnő fiaként. Egy testvére, Lajos volt.
Apja mélyen hitt a spártai értékekben, így a fiúknak keményen kellett dolgozniuk és mértékkel enniük.
Ottó 1863-tól a bajor hadseregben szolgált és részt vett az 1870-1871-es porosz–francia háborúban.
1872-ben mentális zavarok kezdtek jelentkezni nála, és 1875-ben alkalmatlannak nyilvánították az uralkodásra.
Amikor szintén mentális zavarban szenvedő bátyja, Lajos 1886-ban meghalt, Ottót tették meg Bajorország királyának. Mivel betegsége lehetetlenné tette a felelősségteljes uralkodását, ezért nagybátyját, Luitpoldot nevezték ki mellé régenssé. Luitpold egészen haláláig, 1912-ig kormányzott helyette. 1912-ben a kormányzást Luitpold fia, Lajos vette át.

Ottó király, aki 1886-tól 1913-ig volt Bajorország királya, nem volt képes a pénzverésre, mivel mentális betegsége miatt uralkodásra alkalmatlannak nyilvánították. Helyette két régens, Luitpold és Lajos kormányzott, akik saját pénzeket verettek. Ottó király neve és arcképe nem szerepel ezeken a pénzeken, csak a régenseké.

A bajor pénzverés ebben az időszakban a német birodalom részeként működött, és a német marka és pfennig volt a hivatalos fizetőeszköz. A pénzverés jellegzetessége volt, hogy a pénzek hátoldalán a Wittelsbach-ház címere, a kétfejű sas és a bajor oroszlán látható.
A bajor pénzverés ebben az időszakban nem volt jelentős, és a pénzek nagy része a régensek nevével és arcképével készült. Ottó király pénzverése tehát nem létezett, csak a régenseké.