Czech 
Slovenčina 
Română 
Polski 
Español 
Français 
Italiano 
Magyar 
English 
Deutsch
10% kedvezmény, ha bejelentkezve rendel. Az akciós árakból is levonjuk. Belép
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a NumizMarket.hu
| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Államforma: | Harmadik Köztársaság (1989-napjaink) |
| Téma: | 150 éves a magyar polgári közjegyzőség |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2024 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel |
| Súly: | 30,8 g |
| Átmérő: | 38,61 mm |
| Előlap: | A „150 éves a magyar polgári közjegyzőség” emlékérmék előoldalán központi motívumként a közjegyzői címer viaszpecsétbe foglalt ábrázolása látható, az ábrázolásmódot a közjegyzői hitelesítést jelképező, archaizáló, zsinóros pecsét ihlette. A központi motívum fölött félköriratban olvasható a „150 ÉVES A MAGYAR POLGÁRI KÖZJEGYZŐSÉG” felirat. Az emlékérmék kötelező elemei is az előoldalon találhatóak: lent félköriratban olvasható a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat és a „15000” és „3000” értékjelzés, illetve „FORINT” felirat, melyeket egy „•” motívum választ el. Bal oldalon – a viaszpecsét zsinórjának két szára között – található a kibocsátás helyére utaló „BP.” verdejel, jobb oldalon – a viaszpecsét zsinórja alatt – a „2024” verési évszám. |
| Hátlap: | A „150 éves a magyar polgári közjegyzőség” emlékérmék hátoldalán központi motívumként Ökröss Bálint fotó alapján készült portréja jelenik meg, melyet kiegészít az akadémikus jogtudós kézjegye, valamint a felső félköriratban olvasható „A KIRÁLYI KÖZJEGYZŐKRŐL SZÓLÓ 1874. ÉVI XXXV. TC. ELŐKÉSZÍTŐJE” felirat, melyet egy-egy „•” motívum határol. Az emlékérméket tervező Pelcz Balázs szobrászművész mesterjegye a portrétól balra található. |
| Perem: | Recés |
| Leírás: | Magyarországon már a XIII. század végétől működtek pápai vagy császári kinevezésű közjegyzők, akik kizárólag egyházi ügyekben voltak jogosultak eljárni. A modern közjegyzőség megszületését ugyanakkor 1874-re datáljuk, amikor a kiegyezést követő igazságügyi reform keretében az országgyűlés elfogadta a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket. Azóta a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként áll a közjegyzőség a jogkereső közönség rendelkezésére a „jog vita nélkül” jelmondat szellemében. Az 1949-ben bekövetkezett államosítással a polgári közjegyzőség államivá alakult, de a rendszerváltást követően ismét létrejött a kamarai önkormányzaton alapuló közjegyzőség. Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos tényezőjeként feladata a közhitességi feladatok (fides publica) ellátása és a nemperes igazságszolgáltatás (justitia) pártatlan gyakorlása. „150 éves a magyar polgári közjegyzőség” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3 000 Ft-os címletű színesfém változatát bocsátja ki a jegybank. Az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az emlékérmék a közjegyzőség legfőbb szimbólumát – a közjegyzői címert – helyezik a fókuszba, valamint tisztelegnek Ökröss Bálint, az 1874. évi közjegyzői törvény előkészítője előtt. Ökröss Bálint (1829-1889) a magyar közjegyzőség kiemelkedő alakja, az MTA levelező tagja, illetve a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke volt. Nevéhez fűződik a ma is megjelenő Jogtudományi Közlöny 1866. évi megalapítása és kiadása. Forrás: MNB |
| Tervező: | Pelcz Balázs |