A Magyar Királyi Lovarda eredeti, neobarokk stílusú, de szecessziós jegyeket is viselő épülete 1899 ás 1901 között készült el Hauszmann Alajos tervei alapján. Az épület magyar jellegét hangsúlyozza, hogy előtte állították fel ifj. Vastagh György négy méter magas Lovát fékező csikós szoborkompozícióját 1901-ben. A Lovardát az uralkodó és családja számára tartották fenn, majd a két világháború között már látogathatóvá vált. 1938-tól a budai Vár őrségének spanyol lovasiskolája is itt működött, ünnepélyes lovasjátékokat, zenekari muzsikával kísért nyilvános bemutatókat tartottak benne. A második világháborúban megsérült épület megmenthető lett volna, ám a kommunista hatalomátvétel után ideológiai okokból elbontották.

Az újjáépített Lovarda szerkezete követi az eredeti geometriát, de a mai előírások és az új funkciók is befolyásolták a kialakítását. Az épület belsejének leglátványosabb részét, a lovaglóterem ácsolt fadíszmennyezetét eredetileg Neuschloss Károly cége készítette, a hatalmas méretű, fehér és zöld színű üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyéből származtak. Restaurálást követően a Csikós udvar névadó alkotása, a Lovát fékező csikós szobra is visszaköltözött eredeti helyére, az épület főbejárata elé.

A Magyar Nemzeti Bank „Lovarda” megnevezéssel 3000 Ft névértékű emlékérmét bocsát ki a Nemzeti Hauszmann Program eredményeit bemutató emlékérme-sorozat 2. elemeként. A tervek szerint az egymáshoz illeszthető, 7 tagúra tervezett emlékérme-sorozat részeként évi rendszerességgel jelenik meg emlékérme, melyek a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül felújított vagy újjáépített épületeket, valamint más várbéli helyszíneket örökítenek meg. Sorozat elemei egybeillesztve méhsejtszerkezetet fognak alkotni. A méhsejtszerkezet jellegzetessége, hogy a legkisebb kerülethez a lehető legnagyobb terület társul, statikailag nagyon erős, stabil térszerkezetet alkot. 

Forrás:MNB