| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Államforma: | Harmadik Köztársaság (1989-napjaink) |
| Téma: | 150 évesek az ügyvédi kamarák |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2025 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel 0 |
| Súly: | 30,8 g |
| Átmérő: | 38,61 mm |
| Előlap: | Az emlékérme előoldalán a Budapesti Ügyvédi Kamara székházát díszítő, festett üvegablak ihlette ábrázolás látható, középpontban a törvényességet és jogot általánosságban szimbolizáló paragrafusjellel. Körülötte 20 darab, ugyancsak egy-egy paragrafus jelet magába foglaló négyzetes motívum utal a Magyarország területén található területi ügyvédi kamarákra. Az üvegablak-ábrázolás alatt jobbra látható az előlapot tervező Bitó Balázs tervezőművész mesterjegye. Az előlapon szerepelnek a kötelező éremképi elemek is: a “MAGYARORSZÁG” felirat,” a “3 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a “BP.” verdejel és a „2025” verési évszám. |
| Hátlap: | Az emlékérme hátoldalán egy, az ügyvédi ellenjegyzést, a jogszabályi megfelelősséget tanúsító szárazbélyegző részlete látható. A teljes érmeoldal a szárazbélyegző˝ lenyomataként értékelhető. A „lenyomat”egyúttal utal a jubileumra és megjeleníti az ügyvédi hivatásrend jelmondatát. A hátlap szélén, köriratban, fent az „ÜGYVÉDI KAMARÁK”, lent „A JOGKERESŐK SZOLGÁLATÁBAN” felirat olvasható, melyet összeköt a gyöngysorral határolt középmezőben olvasható „150 éve” felirat, melyben az ötös és a nulla számjegyek ábrázolása paragrafusjelként is értelmezhető. A két félkörirat között, a jobb oldalon látható a hátlapot tervező Horváth Andrea tervezőművész mesterjegye. Az emlékérme szélén 150 rece található, ami erősíti a jubileumra utalást. |
| Leírás: | Az ügyvédi kamarák és az ügyvédség hosszú múltra tekintenek vissza és kiemelkedő szerepet játszanak hazánk jogrendszerének fejlődésében, illetve alkotmányos intézményeinek támogatásában. Ferenc József osztrák császár és magyar király, 1874. december 4-én szentesítette a XXXIV. törvénycikket, amely megteremtette a magyar ügyvédség szervezeti kereteinek közjogi hátterét. Az 1875-ben hatályba lépett fenti jogszabály egyik legfontosabb újítása volt, hogy létrehozta a hivatásrend függetlenségét és területi szervezetrendszerét biztosító területi kamarákat, és az ügyvédség számára előírta a kötelező kamarai tagságot. A törvény hatálybalépését követően, 1875 januárjától sorra alakultak meg az ügyvédi kamarák a történelmi Magyarországon, melyek az elmúlt 150 évben – függetlenül a történelem viharaitól – az ügyvédség önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti szerveiként szolgálták a hivatás gyakorlóit és a jogkeresőket. Hazánk területén jelenleg 20 ügyvédi kamara működik vármegyei szinten és Budapesten. Forrás: Pénzverő |
| Tervező: | Bitó Balázs |