Szent Kinga, a sóbányászok védőszentje, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermeke, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, V. Boleszláv lengyel fejedelem hitvese. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

Szent Kinga gyermekkorától fogva mélyen vallásos volt, ennek hatására fiatalon szüzességi fogadalmat tett, amit házasságában is megtartott. 1241-ben a házasságába hozott teljes hozományával a tatárok elleni védekezést támogatta. A tatárjárást követően férjével együtt Krakkó közelében, Wieliczkában sóbányát nyitott, amihez Magyarországról kapott bányászokat. Erre utal a Szent Kingához fűződő legendák közül az egyik legismertebb, a máramarosi sóbánya aknájába ejtett jegygyűrű története, amelyet a bányászok csodálatos módon a wieliczkai sóbányában találtak meg. A sóbánya jövedelméből kolostorokat, templomokat, kórházakat építtetett. Ebből épült az ószandeci kolostor is, ahová Kinga, férje halálát követően, elvonult és ahol szemlélődő életet élt, egészen haláláig.

Árpád-házi Szent Kinga születésének 800. évfordulója előtt tisztelegve, a Magyar Nemzeti Bank 100 000 Ft névértékű arany emlékérmét és annak 3000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat negyedik tagjaként. Az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használata kerülendő. A rajtuk szereplő névérték a gyűjtői értékük megőrzését szolgálja.

Forrás:MNB