Czech 
Slovenčina 
Română 
Polski 
Español 
Français 
Italiano 
Magyar 
English 
Deutsch
10% kedvezmény, ha bejelentkezve rendel. Belép
Értesítsen, amikor feltöltünk egy ilyen terméket:
| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Korszak: | Harmadik Köztársaság (1989-napjaink) |
| Téma: | A Kúria alapításának 300. évfordulója |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2023 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel |
| Súly: | 30,80 g |
| Átmérő: | 38,61 mm |
| Előlap: | Az emlékérme előlapján központi motívumként a jubileum alkalmából készített „Kúria 300” logó érmére adaptált ábrázolása látható kissé aszimmetrikusan elhelyezve, hátterében a kiegészítő arculati elemeket idéző, balra döntött motívumokkal. A háttérmotívumokhoz igazított sorokban jelennek meg az emlékérmék kötelező elemei: a bal oldalon a „15000”, illetve a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, a kibocsátót jelölő „MAGYARORSZÁG” felirat, a jobb oldalon a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám olvasható. |
| Hátlap: | Az emlékérme hátlapján központi elemként Stróbl Alajos Justitia című szobrának oldalnézeti részletábrázolása jelenik meg, ezzel hangsúlyozva az igazság mérlegének a jelentőségét, mely a törvénykönyvre támaszkodó bal kézben található. A szobor jobb kezében a kard a jog hatalmát, állami kikényszeríthetőségét jelképezi. A szobor szemfedő nélkül ábrázolja az igazság istennőjét, ezáltal kiemelve a törvényeken alapuló igazságszolgáltatás jelentőségét. A szoborábrázolástól balra az „1723 ÓTA A JOGEGYSÉG ŐRE”, jobbra a „300 ÉVES A KÚRIA” körirat a különleges felsőbíróság legfőbb feladatára és az évfordulóra utal. A hátoldal szélén fonott zsinórt jelképező díszítőmotívum fut körbe, utalva a Kúria azon egyedi jellemzőjére, hogy döntései zsinórmértékül szolgálnak a bíróságok számára. A díszítőmotívumot az érmeoldal alsó negyedében a Justitia szobor ábrázolása szakítja meg. Az emlékérmét tervező Veres Gábor szobrászművész mesterjegye a szoborábrázolásba rejtve jelenik meg. |
| Perem: | Recés |
| Leírás: | Háromszáz évvel ezelőtt, 1723-ban szentesítette III. Károly (1711-1740) magyar király a pozsonyi Országgyűlés azon törvénycikkeit, amelyek egy rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróság megalapítását rendelték el. Az ugyanebben az évben lezajlott bírósági szervezeti reform keretében Pesten letelepített, a Hétszemélyes Táblát és a Királyi Táblát magába foglaló Magyar Királyi Kúria szolgált az intézmény működési keretéül. Jóllehet, a magyar igazságszolgáltatási szervezet története egészen a 11. századra nyúlik vissza, mégis ezt az időpontot tekinti a köztudat a Kúria alapításának. Az Alaptörvény 25. cikke szerint ma a Kúria Magyarország legfőbb bírósága. Legfőbb ítélkező bírói fórumként a Kúria gondoskodik az egységes bírósági ítélkezésről. A Magyar Nemzeti Bank a Kúria alapításának 300. évfordulója alkalmából 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2023. december 11-én. A „Kúria” emlékérmék fókuszában a független felsőbíróság jubileuma áll. Megjelenítik a bírósági szervezetrendszer számára igazodási pontként szolgáló intézmény évfordulós arculati elemeit, illetve a Kúria működési alapelvét is szimbolizáló Justitia szobrot, Stróbl Alajos 1882-ben készült alkotását. Forrás: MNB |
| Tervező: | Veres Gábor |