Az 1848. szeptember 29-én Pákozd-Sukoró térségében megvívott csatát a magyar szabadságharc kezdetének tekintjük, ahol a magyar honvédsereg megvédte a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait, visszavonulásra kényszerítve a túlerőben lévő Jellasics horvát bán seregét. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. 1992-től szeptember 29-ét a szárazföldi haderőnem napjaként tartjuk számon.

A Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, 1951-ben állított obeliszk környezetében került kialakításra. Jelen formájában az emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 175 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak az ütközet áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít. Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank „Pákozdi Katonai Emlékpark” megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki. A 3000 Ft névértékű emlékérme a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat 10. elemeként jelenik meg. A sorozat a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, tagjai technikai specifikációjukban azonosak. Tartalmukat tekintve azt az irányelvet követik, hogy az érme egyik oldalán egy, a teljes emlékhelyet reprezentáló kép jelenik meg, míg a másik oldal annak egy karakterisztikus részletére fókuszál.

Forrás:MNB