Szovjetunió - Szocialista Köztársaságok Szövetsége

A Szovjetunió, hivatalosan a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (SZKKSZ), 1922-ben jött létre, miután a bolsevikok győztek az orosz polgárháborúban. Vezető szerepet töltött be benne Oroszország, de több más köztársaságot is magába foglalt, például Ukrajnát, Fehéroroszországot és a Kaukázus térségét.
A kezdeti években a gazdaságot államosították, az iparosítás és a kollektivizálás pedig a társadalom teljes átalakulásához vezetett – gyakran brutális eszközökkel. Sztálin idején tömeges tisztogatások, gulágok és éhínségek sújtották a lakosságot.
A második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepet játszott a náci Németország legyőzésében, majd a háború után nagyhatalomként lépett fel, és a hidegháborúban az USA riválisává vált.
A hidegháború során katonai, politikai és űrverseny formájában folyt a rivalizálás. Közben azonban egyre nőtt a gazdasági és társadalmi feszültség, amit a vezetés reformokkal próbált kezelni (például Gorbacsov peresztrojkája és glasznosztyja az 1980-as években).
1991-ben a köztársaságok fokozatosan kiváltak a szövetségből, és a Szovjetunió hivatalosan is feloszlott. Ezzel véget ért egy csaknem 70 éves korszak, mely mély nyomokat hagyott a világpolitikában és a kelet-európai országok történetében.

A Szovjetunió (Szocialista Köztársaságok Szövetsége, 1922–1991) pénzverése és pénzrendszere jól tükrözi az ország politikai és gazdasági történetét.
A polgárháború utáni gazdasági újjáépítés részeként 1922-ben létrehozták a chervonets nevű valutát, amit aranyalapon vezettek be.
A chervonets volt az első stabil valuta a szovjet érában, amely fokozatosan váltotta fel a különféle forradalmi és polgárháborús papírpénzeket.
A Szovjet Rubel (sovetskiy rubl) volt a hivatalos pénznem, amelyet a Gosznak (Állami Bankjegynyomda) és a Leningrádi Pénzverde nyomott.
A háború alatt fokozódott a pénzromlás, a gazdasági nehézségek miatt több alkalommal is inflációs nyomás nehezedett a pénzrendszerre.
1947-ben sor került egy pénzreformra, amely során új bankjegyeket vezettek be, és a népesség betéteit részben vagy egészben leértékelték.
1961-ben egy újabb reform keretében az 1:10 arányú rubel-leértékeléssel új bankjegyek és érmék jelentek meg.
Az érmék 1 kopejkától 1 rubelig terjedtek, a bankjegyek pedig 1, 3, 5, 10, 25, 50 és 100 rubeles címletekben jelentek meg. Az érméken gyakori motívum volt a kalászos Szovjet címer, a dolgozó nép szimbólumai és a Lenin-arckép.
A pénzek kivitele és megjelenése is a szovjet ideológia szolgálatában állt: hirdették a népuralmat, iparosítást, mezőgazdasági fejlődést.
A Szovjetunió érméiből különféle emlékérméket is vertek (pl. Gagarin űrrepülése, Lenin születésének évfordulói).
A pénzhasználat szigorúan ellenőrzött volt, valutával való kereskedelem külföldiekkel tilos volt a legtöbb állampolgár számára.
A rubel konvertibilitása rendkívül korlátozott volt, a hivatalos árfolyam nem tükrözte a valódi piaci viszonyokat.