Ausztria - Salzburgi Püspökség

A Salzburgi Püspökséget Szent Rupert alapította a 7. század végén, aki Wormsból érkezett Bajorországba, hogy a kereszténységet terjessze.
Salzburg városát a római kori Iuvavum romjain építette újjá, és itt hozta létre a Szent Péter kolostort.
A püspökség 739-ben hivatalosan is megalakult Szent Bonifác közreműködésével, és a Mainzi érsekség alá tartozott.
798-ban Nagy Károly kérésére Szent III. Leó pápa érseki rangra emelte Salzburgot, így Arno lett az első érsek. Az érsekség missziós központként működött a szlávok és az avarok keresztény hitre térítésében. A 9. században Salzburg püspökei templomokat szenteltek a Balaton környékén, és jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medence keresztény kultúrájának kialakításában.
A középkorban az érsekek világi uralkodókká váltak: vámokat szedtek, pénzt vertek, vásárokat tartottak, és bíráskodtak.
II. Eberhard érsek idején (1200–1246) Salzburg hatalmas birtoktestet alakított ki, amely 1322-ben önálló birodalmi tartománnyá vált. A tartomány gazdagságát főként sóbányáinak köszönhette, innen ered Salzburg neve is: „sóvár”.
A Salzburgi érsekség támogatta az oktatást, kolostorokat és iskolákat alapított. A Salzburgi dóm a város szimbóluma lett, és az érsekség székhelye. A 18. században Hieronymus von Colloredo érsek volt Mozart mecénása, aki Salzburgban született.
1803-ban a szekularizációval megszűnt az érsekek világi hatalma.
1815-ben Salzburg elvesztette önállóságát, és az Osztrák Császárság része lett.

A Salzburgi Püspökség pénzverése különleges helyet foglal el az osztrák numizmatika történetében. Mint egyházi fejedelemség, Salzburg évszázadokon keresztül saját pénzverési joggal rendelkezett, így az érsekek nemcsak vallási, hanem gazdasági hatalommal is bírtak.

A Salzburgi Püspökség a középkortól kezdve egészen a 19. század elejéig veretett pénzeket.

Az érsekek gyakran saját portréjukat vagy címereiket helyezték el az érméken.

A pénzverés nemcsak gazdasági célokat szolgált, hanem politikai státuszt is kifejezett.

Néhány kiemelkedő példa a Salzburgi Püspökség pénzeiből:

A tallérok gyakran nagy méretűek (42 mm átmérő), és részletgazdag díszítésűek.

A pénzeken szereplő verdejelek segítenek azonosítani a kibocsátás helyét és idejét.

A Salzburgi pénzek keresettek a gyűjtők körében, különösen a jó állapotú példányok.