2002-2004 között Afganisztán egy komplexebb helyzetet élt át. A 2001-es szeptember 11-ei terrortámadások után az Egyesült Államok és szövetségesei megdöntötték a Tálibán uralmát Afganisztánban. Az ország egy átmeneti időszakba lépett, melynek célja egy új, demokratikus kormányzat felállítása volt.
Az amerikai invázió eredményeként a Tálibán kénytelen volt elhagyni Kabult és a nagyobb városokat.
Az afgán vezetők egy Bonnban tartott konferencián Hamid Karzait választották meg az átmeneti kormány vezetőjévé.
A NATO Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőt (ISAF) állított fel Afganisztánban, hogy segítsen fenntartani a biztonságot és újjáépíteni az országot.
2004-ben Afganisztán új alkotmányt fogadott el, amely egy demokratikus, többpárti államot határozott meg.
A nemzetközi közösség jelentős összegeket fordított Afganisztán újjáépítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére.
A Tálibán nem tűnt el teljesen, hanem gerillamódra váltott, és folytatta a harcot a kormányerők és a nemzetközi csapatok ellen.
Az ország egyes részein a biztonsági helyzet jelentősen romlott, és a kábítószer-termelés is felpezsdült.
Az afgán kormányzatban jelentős korrupció ütötte fel a fejét, ami akadályozta az újjáépítési erőfeszítéseket.
Az 2002-2004 közötti időszak Afganisztán történetének egyik legfontosabb fejezete volt. Az ország megpróbált talpra állni a hosszú háború és a Tálibán uralom után, de a folyamat számos kihívással és akadályokkal szembesült.
Az Afganisztán Átmeneti Iszlám Állam (2002-2004) időszakában nem volt hivatalos pénzverés. Az ország ebben az időszakban az Egyesült Államok és szövetségesei által támogatott átmeneti kormány alatt állt, amely a tálib rezsim bukása után alakult meg. Az átmeneti kormány célja az ország stabilizálása és újjáépítése volt, nem pedig saját pénznem kibocsátása.