Magyarország - Magyar Királyság

A Magyar Királyság 1000-től 1918-ig, majd 1920-tól 1946-ig a történelmi magyar állam hivatalos elnevezése. Ez az időszak jelentős történelmi eseményeket és változásokat hozott Magyarországon:

1001-1918:

Szent István, a magyar államalapító, 1000 vagy 1001-ben koronáztatta meg magát Magyarország első királyává, ezzel létrejött a királyság, mint államforma. Az ő uralkodása alatt kezdődött a keresztény hit elterjedése, és megszilárdult a magyar államhatalom. II. András király 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely jogi alapokat biztosított a magyar nemesség számára. A török hódítás egyik sorsdöntő eseménye volt a mohácsi csata 1526-ban. Az oszmán törökök legyőzték a magyar hadsereget, és a csata következtében Magyarország területének jelentős része török uralom alá került. A Rákoczi-szabadságharc 1703-1711 között, II. Rákóczi Ferenc vezetésével a magyar nemesség felkelése zajlott a Habsburg Birodalom ellen. A szabadságharc célja a magyar függetlenség visszaszerzése volt, de végül a felkelés elbukott és a Habsburgok megerősítették uralmukat Magyarországon. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarországon is nagy hatással volt. A magyar politikai vezetők követelték a politikai és gazdasági reformokat, az osztrák uralom megszüntetését és a függetlenséget. Bár a forradalom kezdetben sikeres volt, a Habsburgok visszaszerezték uralmukat. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét a 1867-es kiegyezés tette lehetővé. A kiegyezés eredményeként kiegyensúlyozottabb viszony alakult ki Ausztria és Magyarország között, és megerősödött a magyar politikai önállóság.

1920-1946:

Az 1920-as évek elején a trianoni békeszerződés következtében jelentős területi veszteségeket szenvedett el Magyarország. Az ország elveszítette területének nagy részét és a lakosság száma is csökkent. A Horthy Miklós vezette kormányzóság idején (1920-1944) Magyarországon egy autoriter politikai rendszer alakult ki. A kormányzó erős befolyással rendelkezett, a politikai ellenzék pedig korlátozott volt. A korabeli Magyar Királyság gazdasági helyzete stabilizálódott, és néhány modernizációs erőfeszítés is történt, de a társadalom továbbra is sok problémával szembesült. A második világháború idején Magyarország először a tengelyhatalmak oldalán harcolt, majd 1944-ben a német megszállás következtében közvetlen irányítás alá került. Ekkor tömegesen kezdődött a zsidók deportálása és a holokauszt Magyarországon. A háború végére Magyarország ismét a szovjetek irányítása alá került. Az 1938-as Bécsi Döntés során Magyarország visszaszerezte Kárpátalját, majd a második bécsi döntéssel 1940-ben Észak-Erdélyt is visszakapta.

A Magyar Királyság korszaka véget ért 1946-ban, amikor az ország köztársasággá vált. Ekkor történt az utolsó királyi család, a Habsburgok kiutasítása, és az új politikai rendszer megszületése.

A 16. és 17. században a Habsburg Birodalomnak volt jelentős befolyása a magyar pénzverésre. Az uralkodók általában a saját képükre és hatalmukat jelképező motívumokkal rendelkező érméket vertek. 

A 19. században a Magyar Királyság része volt az Osztrák-Magyar Monarchiának, és az osztrák uralkodóval közös érméket vertek. Az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme az osztrák korona és a magyar korona volt. Ezek a koronák ugyanazon uralkodó kezében voltak.

Az akkori Magyar Királyság pénzverése a 20. században megszűnt, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott az első világháború következtében. Azóta Magyarország saját független budapesti pénzverő intézménnyel rendelkezik, és a magyar forint az ország hivatalos fizetőeszköze.