Jugoszlávia - Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) 1963-ban jött létre, amikor a korábbi Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot átnevezték. Josip Broz Tito vezetésével egy sajátos, szovjetektől független szocialista rendszert alakítottak ki, amely hat köztársaságból állt: Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Macedónia. Az ország az el nem kötelezett mozgalom egyik vezetője lett, miközben gazdasági reformokat hajtott végre és fenntartotta a munkás-önigazgatás rendszerét. Tito 1980-as halála után az etnikai és gazdasági feszültségek felerősödtek, végül 1991–1992-ben Jugoszlávia szétesett, és véres háborúk kezdődtek az utódállamok között.

Jugoszlávia 1963 és 1992 közötti pénzverése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) gazdasági és politikai történetének tükre volt. Ebben az időszakban a jugoszláv dinár (YUD) volt a hivatalos fizetőeszköz, és a Jugoszláv Nemzeti Bank (Narodna Banka Jugoslavije) bocsátotta ki a bankjegyeket és érméket.
Az 1963-tól vert érmék általában nikkel-réz ötvözetből, alumíniumból vagy bronzból készültek. A címletek a következőek voltak: Para: 1, 5, 10, 20, 50 para (kisebb értékű érmék) , Dinár: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 dinár (nagyobb értékű érmék).
Az érmék kinézete többször változott az évek során, de gyakran ábrázoltak jugoszláv jelképeket, mint például a csillagot, a búzakalászt és a hegyeket. Különböző évfordulókra és eseményekre emlékérméket is kiadtak.
A bankjegyek címletei az időszak során jelentősen változtak a gazdasági helyzet függvényében, különösen a 80-as években tapasztalt magas infláció miatt. Néhány jellemző címlet: 5, 10, 20, 50, 100, 500, 1000, 5000, 20000, 50000, 100000 dinár.
A bankjegyeken gyakran szerepeltek neves jugoszláv személyiségek, tájak és történelmi események ábrázolásai.
1965-ben egy jelentős pénzreformot hajtottak végre, amikor egy új dinárt vezettek be, amely 100 régi dinárnak felelt meg. Ekkor új érmék és bankjegyek kerültek forgalomba.
A 80-as évek végén Jugoszlávia súlyos gazdasági válságot élt át, ami hiperinflációhoz vezetett. Ennek következtében egyre nagyobb címletű bankjegyeket kellett kibocsátani.
Az 1990-es évek elején Jugoszlávia szétesése komoly hatással volt a pénzverésre. Az egyes utódállamok saját valutákat kezdtek bevezetni, bár a jugoszláv dinár még egy ideig forgalomban maradt a megmaradt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén.