Pengő bankjegyek: Első sorozat (1926)

Az első sorozat bankjegyei 5, 10, 20, 50 és 100 névértéken jelentek meg. Az 5 pengős bankjegy kivételével mind vízjeles papíron, ennek ellenére az ofszet nyomtatási technika miatt könnyen hamisíthatóak voltak, így nem sokáig voltak forgalomban. Új, kevésbé hamisítható bankjegyek nyomtatására volt szükség. Ritkán találkozni ezzel a kiadással, mert bevonásukkor még elég magas értéket képviseltek. Átváltották őket a következő "Második sorozat" bankjegyeire. Azonban hasonlóság fedezhető fel a későbbi pengő bankjegyekkel, mivel ezeknek nyomólemezeit is felhasználták azok tervezésekor. 

Pengő bankjegyek: Második sorozat (1927-1932)

A második sorozat első bankjegye a forgalomban, az 1000 pengős bankjegy volt. Ezek a bankjegyek az elődeihez képest már árnyalatos vízjellel ellátott papírra kerültek nyomtatásra tipo- és réznyomás technológiával, ami már megnehezítette a hamisításukat. Az 5 pengős bankjegy csupán két évig volt forgalomban, mikor lecserélték ezüstérmére. A sorozat 10 pengősét pedig még a háború előtt új bankjegy váltotta, így az 5 és 10 pengős bankjegyek ebből a sorozatból ritkán fordulnak csak elő. 

Pengő bankjegyek: Kis címletű sorozat (1938)

A Nemzeti Bank új, kis címletű bankjegysorozat kibocsátását tervezte, hogy a visszacsatolt területeket eltudják látni aprópénzzel, ugyanis érmékből már a visszacsatolások előtt is hiány lépett fel. Az új sorozat 50 fillér, 1, 2, és 5 pengő címletű bankjegyekből állt. Forgalomba végül csak az 1 és 5 pengős bankjegyek kerültek. Az 1 pengős bankjegyből kibocsátott mennyiség nem volt elég, így forgalomba került egy második kiadású 1 pengős, amin csillagozott sorozatszám található. Az 50 fillér és 2 pengő címletű bankjegyekből csak próbanyomat készült. Valamennyi próba és forgalmi darabja ofszet előállítási technikával készült. 

Pengő bankjegyek: Háború előtti sorozat (1936-1941)

A háború előtti sorozat nyomtatása 1936-ban kezdődött meg, azonban forgalomba csak 1939-től kerültek. Forgalomba a sorozatból 2, 5, 10 és 20 pengős bankjegyek kerültek. A 100 pengős próbanyomata is elkészült ugyan, de azt már csak a Szálasi-kormány adta ki később némi változtatással.
A tervező előszeretettel használt népművészeti motívumokat, illetve kért föl modellnek palócföldi asszonyokat.

Pengő bankjegyek: Veszprémi sorozat (1943)

A sorozat a Szálasi-kormány nevéhez fűződik és Veszprémben adták ki. Magyarország nyilasok uralta részén volt forgalomban. Kezdetben az előző sorozatokból, a 1930-as 100 pengős és az 1936-os 10 pengős nyomtatták csillaggal jelölt sorozatszámmal (a Kis címletű sorozat csillaggal ellátott 1 pengős bankjegye nem veszprémi kiadás). A veszprémi sorozat 10, 100 és 1000 pengős bankjegyekkel lett tervezve, de időhiány miatt forgalomba csak az 1000 pengős bankjegy került. A 100 pengős bankjegy nyomtatása ugyan megtörtént, de azt már csak az Ausztriába evakuáló csapatok használták. 

Pengő bankjegyek: Háború utáni inflációs sorozat (1945-1946)

A háború után a kormány súlyos pénzhiányban szenvedett. Elrendelte a gyors és olcsó bankjegyek nyomtatását. Így a Nemzeti Bank a régi, már meglévő nyomólemezeket használta a pénznyomtatáshoz. Ezért is hasonlítanak ezek a bankjegyek az első sorozat bankjegyeire.
Az eszement és ellenőrizetlen pénznyomtatás az inflációt addig súlyosbította, hogy a kormány egy egyszeri tőkeadó bevezetésével próbálta féken tartani azt. A bankjegyeket felül kellett bélyegezni, amit a bankjegy névértékének a háromszorosáért lehetett megvásárolni. Ez az 1000, 10 000 és 100 000 pengős bankjegyeket érintette.
Az infláció így is tovább fokozódott és az egymilliárd pengőnél nagyobb címleteket átnevezték "milpengő"-vé. Így a bankjegyen feltüntetett érték a névérték milliomod része lett. Mikor kibocsátásra került az egymilliárd milpengős bankjegy is, új rövidítésre volt szükség. Ez lett a "B.-pengő" (billió pengő = milliószor millió).
Bár forgalomba már nem került, a legnagyobb címletű nyomtatott pengő bankjegy az egymilliárd b.-pengő volt (egymilliárd b.-pengő = 1.000.000.000.000.000.000.000 pengő).
Így lett a világ egyik legerősebb valutájából a leggyengébb. A pengő a világtörténelem legnagyobb hiperinflációját szenvedte el.

Pengő bankjegyek: A Vöröshadsereg Parancsnoksága (1944)

A Vörös Hadsereg 1944-ben megkezdett magyarországi megszállása során saját, fedezetlen hadi pengőket készített és bocsátott ki. Hamarosan rendeleteket adtak ki és utcai plakátokon hozták a lakosság tudtára, hogy Magyarország területén a magyar pengőn kívül forgalomban lévő bankjegy a Vörös Hadsereg által kibocsátott hadi pengő, melyet mindenkinek mindenhol kötelező elfogadni. Egy hadi pengő egyenlő egy magyar pengővel. Kötelező azokat olyan áron elfogadni, amilyen árak a Vörös Hadsereg Magyarországra lépésének napján voltak. 
Legelőször az 1000 pengős bankjegy ("vöröspengő") került forgalomba, és később az ország több városában nyomtatták a kisebb címletű bankjegyeket is. A több nyomtatási helyszínnek és a rohamtempóban készülő bankjegyeknek lehet köszönhető, hogy ennyi eltérés tapasztalható bennük. Ami bizonyosan megegyezik, hogy rossz minőségű bankjegyek készültek, melyek súlyosbították a pengő inflálódását. Közel 5 milliárd fedezetlen hadi pengő került forgalomba 1946-ig, amikor is kivonták a forgalomból és amelyből csaknem 4 milliárd pengő értékben váltott be a MNB. 

Adópengők és nem kamatozó pénztárjegyek

1945-ben a pengő bankjegyek felülbélyegzése csak rövid időre lassította a pénz inflálódását. A kormánynak intézkedni kellett, ezért 1946-ban bevezetett egy új számolási egységet, az adópengőt. A pengő és adópengő értékaránya a bevezetésekor 1:1 volt, majd naponta állapították meg az egyre emelkedő árszínvonal alapján. Először csak a hitelek, bankbetétek és adóbevételek szóltak adópengőre, de a pengő értéktelenedése folyamán már egyre kevesebb helyen fogadták el a pengőt. Bevezették az ún. adójegyet a forgalomba, mely már a közadók, közüzemi és egyéb hatóságnak fizetendő díjak kiegyenlítésére szolgált.
Mikor az állami kifizetések is adópengő formájában jelentek meg, az adópengő inflálódása is felgyorsult, és gyakorlatilag a pengő helyét törvényes fizetőeszközként felváltotta fel. 1946.05.01. és 07.25 között 7 címletű adópengő adójegy jelent meg a forgalomban. Mikor az egymilliárd címletű adópengő kibocsátását is előkészítették a Gazdasági Főtanács annak forgalomba hozatalát már nem engedélyezte. Hosszas tárgyalások után 1946.08.01-én új, értékálló pénz bevezetése következett, és a pengőt helyett forgalomba helyezték a forint pénzrendszert. A forgalomba helyezés napján 1 forint = 4x1029 pengő = 200 millió adópengő

Kosár

Ha van fiókja, lépjen be itt!
Vásárolhat regisztráció nélkül is.
Régi pénz kereső
A kereséshez célszerű minél kevesebb feltételt megadni, különben nem lesznek találatok. Túl sok találat esetén adjunk meg több feltételt!




Ügyfélszolgálat

Segítséget kér?
Nem talál valamit?

Kapcsolat űrlap >>
info@numizmarket.hu
70/944-1310
H-P: 10-18 óra

Rólunk mondták

"Örültem a vásárlásnak, üzleteinket mindig pontos és gyors határidővel bonyolítottuk le. Kedvező ár és jó minőség, csak ajánlani tudom!"

Cservenka Gergő
★★★★★

"Köszönöm, az érmeket megkaptam. Nagyon elégedett vagyok. Mert gyűjteni tényleg jó, vallom magam is több mint ötven éve."

Békési András (Sididi)
★★★★★