III. Abdullah sejk, később emír 1950-től 1965-ig uralkodott. Ebben az időszakban Kuvait pénzverése jelentős fejlődést mutatott.
1950-ben Abdullah sejk kiadta az első kuvaiti érméket. Ezek az érmék 1, 5, 10, 20, 50 fillér és 1 dínár értékben készültek, és aranyat, ezüstöt és rézt tartalmaztak.
1951-ben Kuvait csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), és elkezdte saját pénzét, a kuvaiti dínárt kibocsátani. A dínár arany standardon alapult, és 1 dínár 7,3223 gramm tiszta aranyat ért.
1956-ban Kuvait bevezette az arab számokat a pénzérmékre.
1959-ben jelentek meg az első papírpénzek. A papírpénzek 1, 5, 10, 20, 50 és 100 dínár értékben készültek.
1961-ben Kuvait függetlenné vált Nagy-Britanniától. Ebben az évben Abdullah sejk kiadta az első független kuvaiti érméket. Ezek az érmék 1, 5, 10, 20, 50 fillér és 1 dínár értékben készültek, és rezet és nikkelt tartalmaztak.
1965-ben Abdullah sejk lemondott a hatalomról.
III. Abdullah   pénzverése jelentős fejlődést hozott Kuvait pénzügyi rendszerében.